Szemészet, 1980 (117. évfolyam, 1-4. szám)
1980-11-01 / 4. szám
ként több rétegben fedték a cornea hátsó felszínét. Egyes területeken az endothelium hiányzott. Minden esetben kifejezett sejtszaporulatot találtunk a cornea hátsó harmadában (1. ábra). Elektronmikroszkópos vizsgálatokkal négy típusú endothel sejtet mutattunk ki. Az első plazmája elektrondenz. Jól fejlett granuláris endoplazmás retikulumot (GER) és nagy magot tartalmaz, általában kifejezett nukleolussal (2. ábra). A mag gyakran bab-alakú, esetleg karéjozott. A sejtek gyakran hosszú nyúlvánnyal rendelkeznek és ektoplazmaként fibrillogranuláris anyagot tartalmaznak (3. ábra). A második sejttípus citoplazmájában filamentózus struktúra látható. A filamentumok átmérője 12 nm. A tágult, finom granulációjú anyagot tartalmazó vakuolumok egy része a mitokondriumokból származik: erre utal a belsejükben helyenként jól felismerhető mitokondriális christa. A dilatált GER általában körülveszi ezeket a vakuolumokat (4. ábra). A harmadik típus felszíne egyenetlen, környezetükben bőven tartalmaznak exocitotikus vakuolumokat. Ezek közül a membrana Descemeti szerkezet fellazult, alig felismerhető (5. ábra). A sejtek organellumokban gazdagok, fejlett GER-t, szabad riboszómákat és feltehetően mitokondriális eredetű, granulált anyaggal kitöltött vakuolumokat tartalmaznak. A citoplazmában elhelyezkedő filamentumok száma kevesebb, de méretük egyezik az előző sejtben leírtakkal. A negyedik világos denzitású, kevés sejtorganellumot tartalmaz. Különböző nagyságú vakuolumaiban granulált anyag látható. Sejtmag nem, vagy csak törmelékes maganyag figyelhető meg bennük. Plazmamembránjuk gyakran nem követhető, széteső sejtrészletek helyezkednek el a többi sejt között (2. ábra). Megbeszélés Az első sejttípus hiperfunkciós sejt, feladta valószínűleg az elpusztult endothelium pótlása. Szekretórikus tevékenységét mutatja többek között az a fibrillogranuláris anyag, amelyet egyes sejtek nagy mennyiségben tartalmaznak és a membrana Descemeti előanyagának tekinthető. A többi sejtféleség feltehetően ugyanazon típus különböző stádiumának felel meg. E sejtek szekrétumai exocitózis révén kerülnek az intercelluláris térbe. A szekretált anyag felhalmozódása valószínűleg a mitokondriumokban kezdődik: erre utal a nagyszámú, mitokondriális eredetű, finoman granulált anyagot tartalmazó vakuolum. A szekréció fokozódásával a sejtek széteshetnek. Ezt a stádiumot a negyedik sejttípus képviseli. Felvetődik a kérdés, hogy mi a szekretált anyag ? Jelen vizsgálatok alapján ezt eldönteni nem lehet. Az exocitotikus vakuolumok környezetében megfigyelhető Descemet membrán degradációból arra következtethetünk, hogy ez az anyag enzim tulajdonságokkal rendelkezik. Feltűnő egyes sejtek morfológiai hasonlósága a stromában található epitheloid sejtekhez. Ennek alapján feltételezhető, hogy az endothelium sejtjei ugyanazt a patológiás elváltozást mutatják, amit a stromában található sejtek. Ez a jelenség más cornea disztrófiában is megfigyelhető (pl. macularis disztrófiában az endothel sejtek is fokozott mennyiségben tartalmaznak keratoszulfátot). Mi tehát az endothel sejtek szerepe az akut keratoconus létrejöttében ? Az endothel sejtek mindenképpen primer szerepet játszanak a cornea anyagcseréjében a Descemet membránnal szemben (hiszen ez utóbbi endothel produktum). Kézenfekvő tehát a feltételezés, hogy a korábban etiológiai szerepűnek tulajdonított Descemet membrán repedés csak másodlagos. Vizsgálataink arra utalnak, hogy az endothel sejtek atldv tevékenységet 198
