Szemészet, 1980 (117. évfolyam, 1-4. szám)
1980-08-01 / 3. szám
К О N Y V I S М Е К Т К Т É S Arzneimittelnebenwirkungen am Auge. Herausgegeben von Otto Hockwin und Hans- Reinhard Koch. Gustav Fischer Verlag, Stuttgart, New York 1977. Századunkban a fejlődés a gyógyítás terén is kiváló hatású gyógyszerek sorozatát hozta létre, de a gyógyító hatás mellett nem kívánatos mellékhatások is kifejlődtek. A terápiás kutatás ma már nem lehetséges a gyógyszerek farmakológiai, toxikológiai ismerete nélkül, tisztában kell lenni a hatóanyagok metabolizmusával. A könyv áttekintést ad mind a szemorvos, mind más szakmák képviselőinek a ma ismeretes gyógyszerek mellékhatásairól, így kitűnő példája az interdiseiplinaris együttműködésnek az orvosi kutatásban. A bevezető fejezet a szemészeti farmakokinetika speciális problémájával foglalkozik. Szó van a gyógyszerek eloszlásáról és koncentrációjáról a szem szöveteiben és folyadékaiban a sejtmembránok permeabilitásáról, a különféle transportmechanizmusokról, a'gyógyszerek biotranszformációjáról. Majd külön fejezetek tárgyalják az általánosan és lokálisan adott gyógyszerek hatását a szemhéjakra és könnyszervekre, a conjuntivára és corneára, a lencsére és az accomodatióra, a retinára és üvegtestre, az uveára és a látópályára, az intraocularis nyomásra és a pupillára, valamint a motorikus rendszerre. Szó van továbbá a különböző szerek toxikológiai hatásáról, a lencse károsodásáról, a teratogenesisre gyakorolt károsításról, az elektrofiziológiai vizsgálatokat befolyásoló gyógyszerártalmakról. A 441 oldal terjedelmű könyv 72 ábrát, 45 táblázatot és 29 formulát tartalmaz. A bőséges irodalmi áttekintés mellett szerzők saját klinikai és kísérleti tapasztalataikat is közük. T, Varga Margit JohnS. M. Zorab and Peter J. F. Baskett: Immediate Care. (1977. W. В. Saunders Company Ltd. London—Philadelphia—Toronto, 269 oldal.) A könyv négy fejezetre tagolódik. Az első fejezet bevezetőként a sürgősségi ellátás fejlődésével, az anaesthesiának a sürgősségi orvostanban betöltött szerepével foglalkozik. Összefoglalja ezenkívül az első ellátáskor végzendő teendőket, melyek célja az élet megmentése, a szövődmények megelőzése és a fájdalomcsillapítás. Ezután részletesen ismerteti a légzési zavarokat, ezen belül táblázatban foglalja össze az akut hypoxia okait és bemutatja az inkubáláshoz szükséges eszközöket. A következő részben a keringési zavarokat, azok okait, az infúziós therápiát és az EKG szerepét tárgyalja. Utal a szívmegálláshoz vezető történésekre és az ilyenkor végzendő elsődleges és másodlagos teendőkre is. A fejezet végén kiemeli a helyszíni fájdalomcsillapítás jelentőségét, ismerteti ennek parenterális és inhalatiós módjait és a helyszíni általános anaesthesiát. A második fejezet a traumatológiai sürgősségi ellátás speciális szempontjaival foglalkozik az egyes sérüléstípusok kapcsán. A harmadik, legnagyobb fejezet a nem traumás sürgősségi betegellátás szempontjait ismerteti. A myocardiális infarktus első ellátásával kapcsolatban felhívja a figyelmet az ún. pre-hospitalis coronaria egységek működésére és ezek szervezeti kérdéseire. Az akut légzési elégtelenséggel foglalkozó rész külön tárgyalja a légúti elzáródás okait lokalizáció és aetiologia szerint, valamint az asthmás roham és a status asthmatikus sürgősségi therápiáját. A következő rész a mérgezések, a fejezet befejező része pedig az anyagcserezavarok ellátását ismerteti. A negyedik fejezet bemutatja a „mozgó resuscitatiós team”-ek felszerelését, járműparkját, az egységek közötti rövidhullámú és telefonösszeköttetés rendszerét. Különösen tömeges baleseteknél tartják jelentősnek az ún. „kezelési kártyát”, melyen az első ellátáskor végzett beavatkozásokat regisztrálják. A fejezet végén bemutatják a készenléti táskák összeállítását és oktatási kérdésekkel foglalkoznak. Tasnádi Ágnes Carl Kupfer—Muriel Kaiser-Kupfer : Disorders of the eye and visual system. Differencial diagnosis. Arco diagnosis series. Arco publishing comp. inc. New York 1978. A 118 oldalas könyv a gyakorló általános orvosok számára készült, tekintettel arra, hogy a betegek először nem mindig a szemorvost keresik fel panaszaikkal, valamint, hogy meghatározott szemtünetek általános betegségekre utalhatnak. így az egyes fejezetekben röviden tárgyalásra kerülnek anatómiai és physiologiai alapfogalmak, a szembetegek vizsgálatára szolgáló módszerek, felsorolva a leggyakrabban előforduló szubjektív és objektív tüneteket. Részletesen foglalkozik a hirtelen és 185
