Szemészet, 1980 (117. évfolyam, 1-4. szám)
1980-08-01 / 3. szám
Szemészet IIJ. ПО—173. 1980. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának (igazgató: Alberth Béla egyetemi tanár) közleménye Bromhexin hydrochlorid tartalmú szemcsepp használata „száraz szem” szindrómában TÖRÖK MAGDOLNA, ZAJÁCZ MAGDOLNA és KINCSES ÉVA A „száraz szem” szindrómában a könnymirigyek és járulékos könnymirigyek működése csökkent, a mucintartalom ezért viszonylag nagyobb, de minőségileg kóros. Jelentős lehet a könnyfilmréteg kialakulásában, illetve a könny nedvesítő hatásának csökkenésében a cornea nedvesíthetőségének változása, a felszínaktivitás hiánya, esetleg a könny összetételének vagy a cornea hámrétegének kóros állapota is. A „száraz szem” kezelése napjainkban sincs kielégítő módon megoldva. A terápiás próbálkozások célja a meglevő könny mennyiségének megőrzése, a könny pótlása és a könnytermelés fokozása. A szemorvos lehetőségei meglehetősen korlátozottak, hiszen a könnypontok elzárása mellett metilcellulóz tartalmú műkönny, vitamincseppek, lokális kortizonkészítmények, paraszimpatikometikumok alkalmazására kerülhet sor, amelyek, mint ismeretes, csak rövid időre és nem kielégítő mértékben csökkentik a beteg panaszait. A gyógyszer alkalmazása és a kezelés eredményei Neubauer [14], Grosse-Ruyken [8], Thumm [17], Isager és mtsai [11] közlései alapján kezdtük el a bromhexin hydrochlorid tartalmú Dakryo-Biciron (Basotherm GmbH Abteilung Augenpräparete Biberach an der Riss) szemcseppel kezelni Sjögren-szindrómás betegeinket. A gyógyszer folyamatos beszerzését nem tudtuk biztosítani, ezért helyette a bromhexin hydrochlorid tartalmú Bisolvon (Boehringer Ingelheim) injekcióból és szolúcióból készítettünk 0,2%-os szemcseppet. A hígítást desztillált vízzel végeztük. A Bisolvont a belgyógyászati gyakorlatban, mint bronchiális mukolitikumot használják. Az általunk elkészített szemcseppel 17 Sjögren-szindrómában, 6 keratoconjunctivitisben és 2 okuláris pemphigoidban szenvedő beteget kezeltünk egy éven át. Két hétig a gyógyszert naponta háromszor cseppentettük. Ha ekkor a szubjektív panaszok csökkenését és az objektív paraméterek javulását nem tartottuk kielégítőnek, napi 2x1 tabletta Bisolvon adásával egészítettük ki a lokális terápiát. A gyógyszer hatékonyságát a fénykerülés, égés-, szárazság- és idegentest-érzés mérséklődésén kívül a Schirmer-teszt (S.M.P. International Inc. Knox Laboratories Ltd. által gyártott standardizált steril teszt csíkkal mérve), a könnyfilm felszakadási idő (BUT) változásával és bengálvörös vitális festési próbával mértük le. Eredményeinket az I. táblázatban foglaltuk össze. Az a 7 Sjögren-szindrómás, aki több mint 3 éve szenvedett a betegségben, nem jelzett kielégítő javulást a készítmény helyi alkalmazása után. Bisolvon tabletta szedésével kiegészítve a lokális kezelést, 2 hét alatt a cornea és a conjunctiva festődő pontjai eltűntek, de a Schirmer- és BUT- értékek változatlanok maradtak. A betegek állapotukat elviselhetőnek ítélték meg, a szárazság és idegentest-érzésiik is jelentősen javult. Egy évig tartó, havonkénti kontrollvizsgálatok alkalmával azt észleltük, hogy 25 beteg közül 15 a lokális kezelést elégségesnek tartja, 3 a csepegtetési időnként tabletta szedésével egészíti ki, heten állandó kombinált kezelésre szorulnak, de állapotukban ez is csak mérsékelt javulást eredményez. 170
