Szemészet, 1980 (117. évfolyam, 1-4. szám)

1980-05-01 / 2. szám

gel 7—8 órától este 5—6 óráig kétóránként Schiötz-Ше tonométerrel, lehetőleg ugyanazon orvos által mért nyomásadatok alapján rajzoljuk meg. Ha a görbe 5 Hgmm-nél nagyobb napi nyomásingadozást, vagy 25 Hgmm-t meghaladó kiugrást mutat, kóros szemnyomásról beszélünk. A következő napon Schiötz-, esetleg elektro-tonométerrel elvégezzük a Leydhecker-féle tonográfiás-tesztet. A glaukóma felismerésében elsősorban az utolsó 4 perc adataira támaszkodunk, és valószínűen kórosnak minősítjük az esetet, ha C3_7 alacsonyabb 0,08-nál és a P3/C3_7 magasabb 142-nél; biztosan kórosnak tekintjük, ha C3_7 alacsonyabb 0,06-nál és P3/C3_7 magasabb 213-nál. Meghatározzuk továbbá a csarnokvíz termelés nagyságát (F érték), mert tapasztalataink szerint F = 3 mm3/min értéket meghaladó esetekben nem egyszer jó eredményt érünk el miotikumok alkalmazása nélkül is, csupán napi 2 tbl. Fonurittal; máskor viszont a miotikumot csak Fonurittal együtt idéznek elő megfelelő nyomáscsökkenést. A pilocarpin-próbát a „normatív” nyomás (Friedenwald, Wail) meghatározása érdekében végezzük, annak az ismeretében, hogy a pilocarpin a „normatív” nyomást csak 2—3 Hgmm-rel csökkenti [13]. Ilyenkor reggel az első tonometrizálás után mindkét szembe 1 csepp 1%-os pilocarpint cseppentünk és 1, ill. 2 óra múlva mérjük meg a szembelnyomást. Ha a 22 Hgmm körüli nyomás pilocarpin hatására 1—2 óra múlva 4—6 Hgmm-rel csökken, ezt a szemnyomást kórosnak minősítjük. Különös gonddal értékeljük az általános vérnyomás és intraokuláris nyomás viszonyát (/i'ce.se-index) az opticus és retina táplálkozása szempontjából [12, 24]. Ha a brachiális systolés nyomás és az intraokuláris nyomás hányadosa 5-nél kisebb, az általános vérnyomást elégtelennek minősítjük az adott intraokuláris nyomás mellett a megfelelő opticus és retinális keringés biztosítására; általános hypotónia esetén a vérnyomás emelése, vagy az intraokuláris nyomás csökkentése szükséges, még ha az utóbbi nem is tűnik kórosnak.

Az előbb részletezett vizsgálatok alkalmával normális viszonyokat mutató esetekben néha terhelési próbákat végzünk. A folyadékitatási próbánál — ha belgyógyászati kontraindikáció nincs — 5 perc alatt 1 liter teát itatunk a beteggel, és a tonometrizálást a teaivás előtt és utána negyedóránként végezzük egy órán át. A 8 Hgmm feletti nyomásemelkedést már gyanúsnak tekintjük a glaukóma szempontjából. A tágítási próba esetén 1 csepp Mydrumot adunk mindkét szembe, és két órán át félóránként ellenőrizzük a szemnyomást. Itt a 7 Hgmm-es nyomásemelkedést tekintjük gyanúsnak. A terhelési próbák után minden esetben pilocarpint adunk. A terhelési próbák értékelésénél, az elmúlt évek alatt szerzett tapasztalataink alapján, egyetértünk többek között Weinsteinne\ [24] és Leydheckerrel [12], akik a terhelés próbákat megbízhatatlanoknak tartják, mert negativitásuk nem zárja ki egyértelműen a glaukómát, főként a közel normális nyomás esetén.

A fenti vizsgálatok eredményeit a könnyebb áttekinthetőség érdekében egy általunk szerkesztett sablonon regisztráljuk (l.: Vizsgálati lap glaukómagyanús betegek részére). A glaukóma gyanú beigazolódása esetén konzervatív, végső esetben műtéti úton elvégezzük az intraokuláris nyomás normalizálását, és az osztályról való távozáskor gondozásba vesszük a beteget.

A szemészeti osztály ambulanciáján és a szakrendeléseken végzett passzív glaukóma-szűrés eredményeit a következőkben ismertetjük :

I. Az osztály ambulanciáján 1971. június 1. és 1976. szeptember 30. között 1848 betegnél végeztünk szemnyomás ellenőrzést, akik közül 743 férfi és 1105 nő volt. Mindkét szemen 18,5 Hgmm, vagy ennél alacsonyabb szemnyomást 1609 (87 %) esetben, az egyik, vagy mindkét szemen 22 Hgmm, vagy ennél magasabb szemnyomást 239 (13%) esetben észleltünk.

124