Szemészet, 1979 (116. évfolyam, 1-4. szám)
1979 / 2. szám
Látható a táblázatból az is, hogy az érelzárt oldalon a chorioidea plusz retina vérátáramlása nagyobb, mint a kontroli-oldalé. (Az értékek lényegében a choriodeára vonatkoznak, mert az irodalmi adatok szerint nyúlnál a retina vérátáramlása mindössze 1,0—1,5%-a az egész szem vérátáramlásának.) A ciliáris érelzárt oldal adataiból nyilvánvaló, hogy a beavatkozás hatására az uveában a vérátáramlás százalékos megoszlása megváltozik. Ezt mutatja be a II. táblázat. Az érelzárt temporális első uveafél vérátáramlása az egész uveáénak mindössze 3,5%-a. Az okkludált oldalon az első uvearész vérátáramlása együttesen kevesebb, mint J/fl-a az egész uveáénak. A kontroli-szem esetében ez az érték 1/1. III. táblázat Az uvea regionális vérátfolyása nyulaknál Krónikus csoport (n = 9) Temporális iris + s. test mg/min Nazális iris + s. test mg/min Első uvea összesen mg/min Chorioidea + + retina mg/min Art. eil. post, longa temp, elzárt szem ..................... 32,8 + 0,4 41,8 + 6,3 74,6+13,9 503 + 93,7 Kontroli-szem...................... 40,8+10,9 31,6 + 6,9 72,4+15,8 593+123 Középérték + középérték középhibája A krónikus kísérleti csoport adatait a III. táblázat tünteti fel. Az értékekkel kapcsolatban említendő, hogy azok alacsonyabbak, mint amelyeket az akut kísérletben kaptunk. Ennek oka valószínűleg az, hogy ebben a kísérletsorozatban 20—40 fim átmérőjű mikrospherákat adtunk az állatoknak. Az adatok azt mutatják, hogy az érelzárás után 10—14 nappal a keringés rendeződött. Megszűnt mind az első, mind a hátsó uvearész közötti vérátáramlási aránytalanság. Nem volt különbség az érelzárt és kontroli-oldal vérátáramlásának mennyisége között sem. Következtetések 1. Nyulaknál a temporalis art.eil.post.longa elzárása után közvetlenül az uvea regionális vérátáramlása lényegesen megváltozik. Az első uvearész 34,2 százalékkal kevesebb vért kap. Ugyanakkor mintegy 10%-kal fokozódik a chorioidea vérátáramlása. 2. A csarnokvíz termelését végző első uvearész (processus ciliarisok) vérellátásának ilyen mértékű akut csökkenése mellett szignifikánsan csökkennie kellene a csarnokvíz produkciónak, ha az 70%-ban ultrafiltráció eredménye lenne. Előző vizsgálatainkban viszont hasonló érelzárás után nem találtunk szignifikáns csökkenést a csarnokvíz termelésében. Vizsgálataink tehát arra engednek következtetni, hogy a csarnokvíz termelésben az aktív transzportnak nagyobb szerepe van. 3. Az első uvearész vérellátásának csökkenése az intraokuláris volumen kevesbedését eredményezi. Ennek hipotoniát kellene okozni. Az érelzárás utáni chorioidea vérátáramlás fokozódás lehet az oka, hogy hipotonia nem mutatható ki. 4. Az érelzárás után 10—14 nappal az uvea vérátáramlása normalizálódik. Ennek magyarázata az lehet, hogy a circulus arteriosus iridis major vérellátása ezen időre rendeződik. Az érgyűrű képzésében ugyanis mindkét ciliáris ér részt vesz. 80
