Szemészet, 1979 (116. évfolyam, 1-4. szám)
1979 / 1. szám
Szemészet 116. 11—14. 1979. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. sz. Szemklinikájának (igazgató : Németh Béla egyetemi tanár) közleménye Acrylat-lemez interlamelláris beültetése duzzadt szaruhártyába IMRE GYÖRGY A Fuchs-féle cornea dystrophia és a hyalokeratopathia gyógyításában a keratoplasztika nem váltotta be teljesen a hozzáfűzött reményeket. Ismert ugyanis, hogy a jó eredmény főleg a Fuchs-dystrophiás szemeken gyakran csak átmeneti, mert az eredeti betegség az átültetett corneát is megbetegítheti. E betegség kialakulásában az endothel korral járó, involúciós károsodása mellett a csökkent csarnokvíztermelés okozta táplálkozási zavarnak is fontos szerepe van (Imre, 1971) és ez az átültetett cornea táplálkozását is zavarhatja, annál is inkább, mert szemmegnyitó műtétek után tovább csökkenhet a csarnokvíztermelés (Goldmann, 1951; Miller, Keskey és Becker, 1957; Lee és Trotter, 1957). Ezért célszerű a keratoplasztika előtt tonográfiás vizsgálatot végezni és ha a csarnokvíztermelés kifejezetten csökkent, ezt rossz prognosztikai jelnek tekinthetjük (Imre, 1969; Zajácz, 1970). A keratoprosthesis alkalmazását már nem befolyásolhatja a csökkent csarnokvíztermelés, de ha nem várható látásjavulás ettől a műtéttől sem, csak a subepithelialis bullák felpattanásából eredő rendkívül kellemetlen panaszait kell megszüntessük a betegnek. Erre lehetőséget ad vizet át nem engedő membránok vagy lemezek beültetése a corneába. Maumenee (1961), Brown és Dohlman (1965), valamint Choyce (1965) 6—8 mm átmérőjű acrylat-lemezeket, illetve szilikon-hártyákat implantáltak Fuchs-dystrophiás és hyalokeratopathiás szemek corneájába interlamellarisan, lehetőleg a Descemet hártya elé. A betegek panaszai csökkentek, mert az interlamellárisan behelyezett mechanikus barrier megakadályozta a csarnokvíz előreáramlását és a lemez előtti cornea-rész dehidratálódott. Choyce (1965) betegeinek látása is javult valamelyest, Brown és Dohlman (1965) eseteiben viszont nem volt látásjavulás, mert a beültetett membrán mögött fokozódott az ödéma. Maurice (1969) állatkísérletekben vizsgálta meg a különböző nagyságú prosthesisek hatását a cornea táplálkozására és azt találta, hogy csak maximum 5 mm átmérőjű prosthesiseket lehet veszély nélkül alkalmazni, mert nagy átmérőjű lemezek beültetése után a csarnokvízből eredő glukóz és egyes aminosavak nem érhetik el a lemez előtti cornea-rész centrumát és ezért az súlyosan károsodik. Jelen munkában beszámolunk 4,5 mm átmérőjű acrylat-lemezek intracornealis beültetésével szerzett eddigi tapasztalatainkról. Beteganyag, módszerek 4 súlyos Fuchs-dystrophiás és 2 hyalokeratophiás szemen történt acrylat-lemezbeültetés. Az acrylat-lemezek átmérője 4,5 mm, vastagsága 0,17—0,20 mm közötti és rádiusza 8,0 mm volt. A beültetés a következőképp történt: Helyi érzéstelenítés után egyenes lándzsával felül, a limbustól 2 mm-re, azzal párhuzamosan rámetszettünk a corneára, arra törekedve, hogy a metszéssel elérjük a cornea mély rétegeit. E metszésből kiindulva lamel-11
