Szemészet, 1979 (116. évfolyam, 1-4. szám)

1979 / 3. szám

25 Hgmm-nél alacsonyabb kiinduló szemnyomás esetén csökkenést ]/4 és х/8%­­os Isoglaucon cseppentésével egyaránt elérhetünk. Természetesen, a koncentrá­ció kiválasztásánál figyelembe kell vennünk a beteg vérnyomását is. 2. Ha az Isoglaucon cseppentés során felvett tenziógörbét megtekintjük (4. ábra), látható, hogy a csepp folyamatos alkalmazásával további fokozatos szemnyomáscsökkenés érhető el. Ez a jelenség ismert más glaukoma-ellenes szerek használatával kapcsolatban is. Ezenkívül, megfigyelhető az is, hogy a napszaki tenzióingadozás mértéke csökkenthető a cseppentések számának szaporításával. A szer 6—8 órás hatásidejét tekintetbe véve, általában 3—4- szeri cseppentést ajánlanak. Saját tapasztalataink szerint a Sampaolesi (1967) által ajánlott 19,2 Hgmm-nél alacsonyabb napi átlagérték és a napszaki inga­dozást kifejező 2,1 Hgmm-nél kevesebb szórásérték 4—5-szöri cseppentéssel érhető el. Természetesen, a cseppentések számát a kiinduló szemnyomás érték is meg kell, hogy határozza. 3. Azon 30 szem közül, amelyeket hosszabb ideig kezeltünk Isoglauconnal, ötöt nem sikerült a cseppel kompenzálni. A 25 szem többségénél a szemnyomást az Isoglaucon egyedüli alkalmazásával normalizáltuk, néhány esetben azon­ban Isoglaucon és miotikumok, illetve időszakos Eonurit alkalmazására kény­szerültünk. Ez utóbbira 30 Hgmm feletti kiinduló nyomás esetében került sor (5. ábra). Szemek száma Hosszas ISOGLAUCON® kezelés előtti tenzió kom­pen­zálta egyéb nem komp 8 > 35 i 5 2 10 30—35 7 2 1 5 25—30 3 2 3 20—25 3 4-=20 4 5. ábra. A hosszasan alkalmazott Isoglaucon kezelés eredménye A gyógyszer mellékhatásai közül aluszékonyságot tapasztaltunk 3 betegnél, jelentős vérnyomáscsökkenést két normotoniás betegnél és szájszárazságot további két esetben. Az aluszékonyság a gyógyszer prolongált alkalmazása során spontán megszűnt, az artériás hypotonia vérnyomásemelő szer adásával kivédhető lett és a szájszárazság alacsonyabb koncentrációjú Isoglaucon gyakoribb adására elmúlt. Megbeszélés A klonidin hidroklorid szemnyomáscsökkentő hatásának mechanizmusa nem ismert. Vannak feltételezések, amelyek szerint perifériás alfa-sympathi­­comimetikus hatása következtében a meridionális sugárizomrészlet kontrak­cióját hozza létre és ezáltal a sclera sarkantyúra és a trabeculáris hálózat réseire hat. Ez azonban nem lehet kielégítő magyarázat minden esetben; hiszen pl. az Isoglaucon buphthalmusban és aniridiában is hatásos lehet, amit saját tapasztalataink is igazoltak. Feltételezték azt is, hogy a szemnyomáscsökkenés a vérnyomás csökkenésével van összefüggésben, azonban klinikai vizsgálatok ezt a feltevést sem támasztották alá (Leydhecker és Hertlein, 1971; Heilmann, 1974). Számos megfigyelés szól amellett, hogy a szemnyomásra gyakorolt hatás a központi idegrendszeren keresztül jön létre. 132

Next

/
Thumbnails
Contents