Szemészet, 1978 (115. évfolyam, 1-4. szám)
1978 / 2. szám
3. Mély peripapilláris subretinális vérzések. Leginkább ez okoz szubjektív látási panaszokat, különösen ha a maculát is érinti. Felszívódás után rendszerint peripapillaris pigment atrophia jelzi helyét. Ritkán maradandó vizuscsökkenést eredményezhet. Henkind [ 11 ] 4 esetet közöl, ahol a vérzés a pigmentepithel alatt helyezkedett el. Irodalmi adatok szerint a papilla idegrostjai közötti és az üvegtestbe törő vérzések a leggyakoribbak [21]. A mi tapasztalataink arra utalnak, hogy a peripapillaris subretinális vérzés a legjellemzőbb Druse-kra, mivel több éven át észlelt minden esetünk ebbe a csoportba tartozott. Megfigyeltük azt is, hogy betegeinknél a subretinális vérzés mély Druse-khoz társult. így feltételezzük azt, hogy mély Druse-к gyakrabban okoznak subretinális vérzést, mint a felszínesen elhelyezkedők. A Druse-val kapcsolatos vérzéseknek eddig két magyarázata merült fel [21,2]: 1. A kemény hyalin szemölcsök a környező erek mechanikus erózióját okozhatják. 2. A növekedő Druse-к fokozatosan a retinalis vénák nyomásához és statisához vezetnek. Ez a progresszív obstrukció vénás maiformációt és retinavérzéseket eredményezhet [ 18, 9]. A kongesztív periódus azonban regrediálhat, így lehet magyarázni azt, hogy L. F. betegünknél a vérzés felszívódása után, a papilla prominentia +2,0 D-ról +1,0 D-re csökkent. A vascularis mechanizmus feltételezését támogatja Gaynes [9] esete is, aki migrénes attak kapcsán észlelt felszínes vérzéseket a papilla idegrostjai között. Sanders [21] egyik betegénél sportolás közben, saját anyagunkban R.Zs. betegünknél tornaóra alatt, L. M.-né betegünk graviditása VJ. hónapjában alakult ki a retinavérzés. Mindez arra utal, hogy a mély Druse-к okozta vénás stasis időszakában egyéb keringést változtató tényező, pl. migrénnel kapcsolatos vasoconstrictio — vasodilatatio, fizikai munka, graviditás elegendő lehet a vérzés kialakulásához. Feltételezzük, hogy betegeink szubjektív panaszait (fejfájás, átmeneti homályos látás) is a vérzés kialakulásáért felelős részben általános, részben lokális keringészavar okozta. A szubretinalis vérzések a peripapillaris kapilláris hálózatból származnak. Henkind [11] szerint, ha a Druse-к a keringést túlságosan gátolják, előidézhetnek érújdonképződést a pigmentepithel és a Bruch membrán között és lehet, hogy a pigmentepithel alatti vérzések ezekből az újdonképzett erekből jönnek létre. Betegeink fiatal kora megerősíti azon irodalmi adatokat [18, 2], hogy a Druse-k növekedésének legaktívabb stádiuma a 2. és 3. évtizedben van. Cohen [3] 2 évig, Otradovec [18] 8 és 14 évig megfigyelt betegénél Druse-k szaporodását észlelte. Minden betegünk vizusa jó volt. Valószínű, hogy kis peripapilláris subretinalis vérzések nem okoznak vízuscsökkenést. Ismeretes néhány irodalmi eset, ahol a Druse-khoz nagy, maculára terjedő subretinális vérzés társult, mely maradandó vízusromlást eredményezett. Sanders [21] egyik betegénél a vérzés melanoma malignumra emlékeztetett, emiatt a 12 éves fiú bal szemét enucleálták. Francois [6] szerint látóidegfő Druse esetén a vízus 27,6%-ban lehet érintett. Kamin [12] egyik betegénél a hirtelen kialakult kétoldali centrális scotomát Druse következményének tartotta. Knight [13] Druse okozta monocularis vakságról számolt be. Ezek az esetek érdekesség számba mennek, az esetek nagy részében jelentős vízusromlás nem alakul ki. Ezért súlyos látáscsökkenés esetén nem zárható ki más, a viszonylag gyakran előforduló Druse-któl független fellépett retinavérzést okozó betegség. 84
