Szemészet, 1978 (115. évfolyam, 1-4. szám)
1978 / 3. szám
Szemészet 115. 129—132. 1978. Az Orvostovábbképző Intézet Szemészeti Klinikájának (igazgató : Brooser Gábor egyetemi tanár) közleménye Non-contact tonométerrel szerzett tapasztalataink BROOSEK GÁBOR, ANDA LUJZA, ÁHI OLGA, PAPP LÁSZLÓ Grolman [1] 1972-ben ismertette a pneumatikus rendszerű non-contact tonometer (NCT) felépítését és működését. Az eszköz a cornea applanálásával, annak érintése nélkül határozza meg a szem belnyomását, fölöslegessé téve az érzéstelenítést, kiküszöbölve a használt mérőműszerek esetleges iatrogén hatását (1., 2. ábra). 1. ábra. Készülék a beteg Jelöl 2. ábra. Készülék a vizsgáló felől Alkalmazásáról 1974 óta jelentek meg az első klinikai beszámolók, Stepanik, Draeger, Dittmar, Jain, Setogawa, Shimizu tollából [2—11]. A készülék nyilvánvaló előnyei mellett ismeretessé váltak felhasználhatóságának határai is: csak egyenletes, síma szaruhártyafelszín mellett alkalmazható s egy viszkózus csepp adása után vagy cornea oedema esetén nem végezhető el a vizsgálat. A méréseredmények egymástól sokszor eltérő volta miatt, többször ismételt mérés átlagértékét szabad csak figyelembe venni. A készülék működési elve A műszer állandó erősségű levegőoszlop nyomásával meghatározott nagyságú applanaciós felületet hoz létre a corneán és az ehhez szükséges levegőáramlás időtartamából következtet az intraocularis nyomásra. Az applanaciós területet optikai 9 Szemészet 129
