Szemészet, 1977 (114. évfolyam, 1-4. szám)
1977-02-01 / 1. szám
táplálása zavart, ami a hajmatrix volumen-csökkenéséhez vezet. Minden hajhullással társuló betegségre jellemző a lymphocytás infiltráció. Ezért közös kórokukként laedált immunomechanizmus tételezhető fel. A bőrgyógyászati irodalomban nem találtunk egyértelmű bizonyítékot arra, hogy az alopecia autoimmun eredetű betegség. Közvetett bizonyítéknak tekinthetjük azonban, hogy gyakran társul mai ismereteink szerint autoimmun eredetű betegségekhez (thyreotoxicosis, anaemia perniciosa [19], thymus megbetegedések [18], a parathyreoidea és a mellékvesekéreg megbetegedései [24]). Kern[ 15] alopeciás betegségekben hajfolliculus elleni antitesteket tudott kimutatni, ami szintén e betegség immunológiai eredetére utal; kórosan emelkedett volt az immunoglobulin-szint is. Main [17] 35 betegből 16-ban talált simaizom ellenes antitesteket. Hajellenes antitesteket eddig nem sikerült kimutatni. A Sjögren-szindróma és az alopecia totalis maligna együttes előfordulása igen ritka, ezért tartjuk közlésre érdemesnek az alábbi megfigyelésünket. A Szemészeti Klinikán először 1975 januárjában vizsgált S. L.-né 52 éves nőbetegnek harminc éve vannak ízületi panaszai. Kezének kisízületei közepes fokban deformáltak. Tizenöt évvel ezelőtt kezdődött hajhullása, négy év alatt teljesen szőrtelen lett, további két év múlva teljesen megkopaszodott. Borjúhypophysis transzplantációt 3 alkalommal végeztek, mely átmeneti eredménynyel járt. Ugyanez időszakban ismétlődő otitis media következtében nagyothalló lett, bal fülével a hangos beszédet sem hallja. Panaszai miatt több vidéki kórházban állt kezelés alatt. Két éve meglevő, de eddig csak enyhe szempanaszai az utóbbi időben fokozódtak, ezért kérte felvételét klinikánkra. Szemében idegentest-érzése van, állandó égést, szúrást érez; látása romlott, a fényt nem bírja. Az orrán át nehezen kap levegőt. A fogai gyors egymásután szuvasodtak. Darabos ételt nehezen, csak sok folyadékkal tud lenyelni. Étvágytalan. Szemészeti státusz: Látóélesség j. o. 0,8, b. o. 0,5. A conjunctiva erei tágak, a könnyfilmréteg a réslámpa fénye alatt szakadozottá válik. Kisfokú perieornealis izgalom, a corneán is szabálytalan fényreflexek láthatók. A szaruhártyán több pontszerű, helyenként vonalas, fluoreszceinnel festődő felületes hámhiány; a mélyebb rétegek épek. Schirmer-próba: 3/3 mm. Ammóniával történő provokálás eredménytelen. Laboratóriumi vizsgálati eredmények: kvalitatív és kvantitatív vérkép kóros eltérés nélkül. Se-Na: 140, Se-K; 4,5, SeCa: 9,2 maeq/1. Se-Bi: 0,3 mg%, alkalikus foszfatáz: 30 E, haemoglobin: 12,7 g%, hematokrit: 34%. Májfunkciós próbák eredményei negatívak. WaR negatív. Conjunctiva váladék tenyésztése: Staphylococcus epidermidis. 17-ketosteroid ürítés 3,7 mg/24 óra, 17 KGS ürítés: 9,6 mg/24 óra, kreatinin ürítés: 0,89 g/24 óra. Vaskötő-kapacitás: 320 /íg/100 ml, Se-Fe: 110 /tg/10 ml. Se-összfehérje 7,69 g%; elfő: albumin 42%; globulinok: alfa! 4%, alfa, 18%, béta 12%, gamma 22%. LE sejt negatív; Rose 1 : 32. Antinukleáris antitest 1 : 32; pajzsmirigy ellenes antitest 1 : 18. Lymphocyták blastos transzformációja: kontroll 400, könnymirigyre 2010, nyálmirigyre 2550 (kifejezett fokozódás). A migratiós index kifejezett gátlást jelez parotis-antigénnel szemben; értéke 0,55; könnymiriggyel szemben 1,2. Antigén-hígítás 400 gamma/ml. Immunoglobulinok mennyisége: IgG 3000 mg/100 ml, IgM 1500 mg/100 milliliter, IgA 2700 mg/100 ml. Egyéb vizsgálatok: Nyálfunkciós vizsgálat: a parotis nyugalmi állapotban is erősen mucinosus nyálat termel. Mennyisége 5 perc alatt 0,08 ml, ingerlésre sem fokozódott; pH-ja 6. Belgyógyászati vizsgálat semmi kórosat nem derített fel. Mellkas-rtg kóros eltérés nélkül. Nőgyógyászati lelet: kornak megfelelő genitalis státusz. A bőrgyógyász véleménye szerint az alopecia totalis maligna miatt a borjú hypophysis-hetero-transzplantáció megismétlése javasolt. A beteg ez alkalommal elzárkózott a beültetés elől. Szempai^iszai az utóbbi két-három-négy havonként változó súlyosságban kiújultak. A könnypontok elzáródása után, a műkönny rendszeres használata csak rövid időre csökkentette panaszait; ezért kortikoszteroid terápiára kényszerültünk (összdózis 750 mg). Látóélessége j. o. 1,0, b. o. 1,0-re javult. A cornea sima, csillogó, a szem békés. Szubjektív panaszok csökkentek, bár a Schirmer-próba értékei nem változtak. Méréseink szerint a termelődött nyál mennyisége sem fokozódott, de a dysphagia mégis csökkent. Jelentő-50
