Szemészet, 1977 (114. évfolyam, 1-4. szám)

1977-02-01 / 1. szám

Szemészet 114. 42—44. 1977. Debreceni Orvostudományi Egyetem Szemklinika (igazgató: Alberth Béla egyetemi tanár) közleménye Oculo-glandularis szindróma esete NAGY ZOLTÁN Az oculo-glandularis szindróma mint összefoglaló elnevezés több, etiológiailag nem mindig definiálható betegséget foglal magába. Ide soroljuk a specifikus kórokozók által kiváltott kórképeket (Treponema pallidum, Mycobacterium tbc. Вас. tularensis) és az aspecifikus vagy ismeretlen etiológiájú oculo­­glandularis szindrómákat. (Parinaud conjunctivitis, lymphoreticulosis inocu­lata benigna, Newcastle-kór.) A betegségnek Gifford a „Parinaud conjunctivitis” elnevezést javasolta, mert ezzel megőrizzük a betegség első leírójának emlékét. Magyar vonatkozású érdekesség, hogy 1882-ben, és 1884-ben Goldzieher közölt egy-egy esetet lymphadenitis conjunctivae néven, megelőzve Parinaud 1889-ben ismertetette esetét, de munkáját az akkori tudo­mányos világ nem ismerte. 1906-ban Hoor a „Purjesz Emlékkönyvben” összefoglalta az általa elérhető iroda­lomban addig ismertetett megbetegedéseket. Szerinte helytálló a lymphadenitis con­junctivae elnevezés is, mert ezzel Goldzieher a baj egyik leglényegesebb tünetét helyezte előtérbe. A betegség etiológiáját illetően az irodalomban nincs egybehangzó állásfoglalás. A szerzők többsége (Duke-Elder 1965, Tassman 1951 és mások) bakteriológiailag a kórt tisztázatlannak tartja. Theodorides (1950) és Paufique (1949) egy-egy esetében gombát sikerült kimutatni. A biológiai próbák néhány ritka kivételtől eltekintve negatív ered­ménnyel végződtek. Hoor (1906) tengerimalac bőre alá betegből kimetszett conjunctiva darabkát ültetett be, nyúl szemébe pedig nyirokcsomóból és kötőhártyából készült szuszpenziót fecskendezett. Az állatok jó egészségben maradtak. Ugyancsak eredmény­telen kísérletekről számolt be Sheehan és Lindeke 1950-ben. A klinikai kép a szerzők többsége szerint típusos. (Hoor 1906, Gifford 1927, Sorsby 1972, Tassmann 1951, Duke-Elder 1965, Molnár 1972). A fertőzés kapuja a conjunctiva. 1—14 napos inkubációs idő után a kötőhártyán multiplex sárgás felszínű, szederszerű csomók jelennek meg, melyeknek a csúcsa nekrotizálódhat. 1—4 hét múlva megduz­zadnak a homolaterális praeauricularis és submandibularis nyirokcsomók. Jellemző a betegségre a jó közérzet, nem magas láz (37—38 °C). A szemben mérsékelt seromucino­­sus váladék képződik. Nincs nagyfokú kemózis, de mérsékelt mindig megfigyelhető. A szövettani kép akut vagy krónikus granulomatosus gyulladást, helyenként eozino­­fil sejtes beszűrődést mutat. A betegség lefolyása benignus, a gyógyulás általában restitutio ad integrum végződik. A századforduló körül több szerző spontán gyógyulást figyelt meg. (Parinaud 1889, Sans 1903, Gifford 1898). A conjunctiva képződményeit Jocqs (1903) coagulálta, Da­rier (1906) kikaparta, Goldzieher (1904) és Molnár (1972) kimetszette. A fenti beavat­kozások után durva hegesedés nem lépett fel, a széles spektrumú antibiotikumok adásá­val pedig az előre nem látható komplikációkat is kivédhetjük. Henry (1954) szerint az Aureomycin, Terramycin megelőzi a nyirokcsomók elgennyesedését. Az antibiotikus éra óta már ritkán következik be suppuratio. Duke-Elder (1955), Rudnyev (1968) szerint a nyirokcsomók még hónapok múlva is tapinthatók maradhatnak. G. J. 18 éves férfi 1973-ban kereste fel klinikánkat azzal a panasszal, hogy a jobb szeme három hete begyulladt. Egy hét múlva megduzzadt jobb oldalon az arca majd később az álla is. Fájdalmai nem voltak, közérzete jó volt, lázat egyszer mért, 37,1 °C volt. Először a fogászatot kereste fel, ahol egy rossz fogát eltávolították. Javulás azon­ban ezután sem következett be, ezért a DOTE I. sz. Sebészeti klinikán jelentkezett, ahol felmerült, hogy esetleg szembetegsége okozhatja az elváltozást, és ambulanciánkra küld­ték vizsgálatra. Jobb oldalon a látás koi’rekcióval 0,2, a bal szemén 1,0. Jobb szem­héja kissé duzzadt, ptotikus. A bulbáris conjunctiva kissé kemotikus, hyperaemiás, enyhén váladékos. A tarsalis conjunctiva vérbő, a felső áthajlásban 5 rizsszemnyi és számlálhatatlan apró, sárgás fehérszínű képlet látható (1. ábra). A jobb szem többi része és a bal szem ép volt. A jobb fül előtt diónyi fájdalmatlan, göbös felszínű nyirokcsomó 42

Next

/
Thumbnails
Contents