Szemészet, 1977 (114. évfolyam, 1-4. szám)
1977-05-01 / 2. szám
IRODALOM: 1. Danco A.: Kiin. МЫ. Augenheilk. 67, 87 (1921). — 2. Duke-EIder S.: System of Ophthalmology vol. IX. 270—271. Henry Kimpton Со. London (1965). — 3. Hajutyin S. M.: Vestn. Oftal. 76, 40 (1963). •— 4. Hanzyc P., Grenik-Zajac W. : Kiin. Oezn. 18/51. 1929—30 (1963) Ref.: Excerpta Ophthal. 18, 1809 (1964). — 5. Hilsdorf C.: Klin. МЫ. Augenheilk. 157, 668 (1970). — 6. Krol L. G.: Mat. II. Vses. Konf. Oftalm. Tbilisi 160—161. (1961). Ref.: Excerpta Ophthal. 16, 2196 (1962). — 7. Leber Th.: Krankheiten der Netzhaut 65. 6. Handb. VII. — 8. Luedde W. H.: In Walsh F. B.: Clinical Neuro-Ophthalmology 183. Williams and Wilkins Co. Baltimore (1957). — 9. Maklakow A.: Klin. Mbl. Augenheilk. 47, 165 (1909). — 10. Maumenee A. E.: cit: Hilsdorf C.: Klin. Mbl. Augenheilk. 157, 668 (1970). — 11. Orsoni J., Viale C.: G. Ital. Oftal. 12/5, 484 (1959). Ref.: Excerpta Ophthal. 15, 1513 (1961). — 12. Pacurariu I., Schmidt G.: Oftalmologia (Buc.) 3, 223 (1959). — 13. Sergeev N. V.: Mat. II. Vses. Konf. Oftalm. Tbilisi 165—166. (1961). Ref.: Excerpta Ophthal. 16, 2298 (1962). — 14. Shikano S., Shimizu К.: Atlas of Fluorescence Fundus Angiography. W. В. Saunders. Philadelphia, London, Toronto (1968). — 15. Tillmann W.: Klin. МЫ. Augenheilk. 158, 728 (1971). — 16. Zimmermann W.: Klin. Mbl. Augenheilk. 63, 213 (1919). — 17. Wessing A.: Fluoreszenzangiographie der Retina. Lehrbuch und Atlas. G. Thieme Verlag. Stuttgart (1968). Надь 3., Ill н и т ц л e p А.: Данные к главным осложнениям после гриппа Авторы сообщают в своей статье об отмеченных в двух случаях поражениях на глазном дне после гриппа. Применяя методику флюоресцентной ангиографии они установили, что изменения наблюдались в невроэпителии, пигментном эпителии и мембране Бруха и наступили, повидимому, в результате необратимого воспаления. Nagy, Z. and Schnitzler, A.: Data to the ophthalmic complications of the influenza The authors report about eyeground damage observed in two cases after influenza. It was supposed by the aid of fluorescein angiographic investigation that the alteration was in the neuroepithelium, pigment-epithelium and Bruch-membran, where probably reversible inflammation was induced. Z. Nagy und Á. Schnitzler: Über die ophthalmolo gischen Grippekomplikationen Es wird über zwei Fälle von nach Grippe auftretenden Augenhintergrundschädigungen berichtet. Das Ergebnis der fluoreszeinangiographischen LTntersuchung unterstützt die Annahme, dass die Veränderung im Neuroepithel, Pigmentepithel und in der Bruch-Membran war, wo wahrscheinlich eine reversible Entzündung entstand. KÖNYVISMERTETÉS Hayreh, S.: Anterior Ischemic Optic Neuropathy. Springer Verlag, Berlin — Heidelberg— New York, 1975. 145. oldal, 139 ábra és 16 stereoskópos illusztratio. A nagyon időszerű monográfia, amely a látóideg vascularis eredetű látóideg megbetegedéséről ad korszerű ismereteket a szerző összeállítása szerint az irodalomban 16 elnevezéssel szerepel. Az európai irodalomban használatos elnevezéssel, a „Vascularis pseudo-papillitissel” a szerző nem ért egyet, mert nem gyulladásról van szó és a „pseudo”^ sem tartja helyénvalónak, hanem a címben megjelölt elnevezést ajánlja. A szerző részletesen ismerteti az irodalmat (az irodalomjegyzékben 582 közleményt sorol fel). A monográfia három fejezetre,oszlik: I. Pathogenesis. II. Az elülső ischaemiás opticus neuropathia klinikai képe. III. Általános és szembetegségekben előforduló elülső ischaemiás opticus neuropathia. A monográfia egyértelműen állást foglal a mellett, hogy ez a kórkép a hátsó ciliaris erek megbetegedésének következménye és elveti az opticus centrális erének lehetőségét. A gyakorlatban a fenti kórkép etiológiájában 2 csoporttal kell számolni, a gyakoribb a hátsó ciliaris erek arteriosclerosisa, a ritkább az arteriitis temporalis kapcsán fellépő neuropathia. Ezeknek a megkülönböztetése a terápia szempontjából is jelentős. A könyvet 139 kitűnő ábra és 16 sztereoszkópos felvétel illusztrálja. A monográfia nemcsak rendkívül hasznos, de nagyon izgalmas olvasmány is mindazok számára, akik ezzel a területtel klinikai vagy tudományos szempontból foglalkoznak. Radnót Magda 100
