Szemészet, 1976 (113. évfolyam, 1-4. szám)
1976-02-01 / 1. szám
Szemészet 113. 28—30. 1976. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem IJ. sz. Szemklinika (igazgató : Németh Béla egyetemi tanár) közleménye A csarnokzug vizsgálata aphakias szemeken В ENCSI К RÓZSA, OPAUSZKI ANNA A glaukomás betegek vizsgálatánál bevált, sőt ma már nélkülözhetetlen eszköz a csarnokzug állapotáról felvilágosítást nyújtó gonioscop. Szürkehályog műtétet követő ellenőrzések során — sajnálatos módon — csak elvétve alkalmazzuk, pedig a hályogseb elkerülhetetlenül a csarnokzug közelében készül bármilyen módszert választunk is, s a beteg további sorsa szempontjából egyáltalán nem közömbös, hogy itt milyen elváltozások alakulnak ki. Lee és Trotter 120 aphakiás szem vizsgálata után arról számolt be, hogy eseteik ^g-ában az üvegtest, s eseteik felében az iris a műtéti sebbe csípődött. Ezekkel az elváltozásokkal magyarázták vizsgált betegeik közötti magas, 20%-ban előforduló tensio fokozódást. Rousseau 20 aphakiás szemet vizsgált, s 13-ban talált különböző nagyságú goniosynechiákat. Pur rámetszéses, valamint Graefe-késsel készített hályogseb hegeinek összehasonlításához alkalmazta a gonioscopot. Klinikánkon kb. 3 éve csaknem minden aphakiás betegünk csarnokzugát megvizsgáljuk. A zug vizsgálatához az indirekt tükrös módszert alkalmazzuk, melynek kivitele igen egyszerű, s a beteg számára nem kellemetlen. Az eszköz beszerezhető. A csarnokzug vizsgálata A vizsgálathoz szükséges anyagok, eszközök: 1%-os Tetracain, vagy 1%-os Lidocain oldat. 2%-os methylcellulóse, vagy desztillált víz, Goldmann-féle háromtükrös kontaktkagyló, réslámpa. A kontaktkagyló felhelyezésének módja: aszerint változik, hogy methylcelluloséval, vagy vízzel végezzük a vizsgálatot. Methylcellulose alkalmazásakor: a beteg fejét a réslámpa álltartójára helyezi. A vizsgáló orvos jobbkéz hüvelyk, és mutató ujja közé veszi a kontaktkagylót, melybe egy csepp methylcellulosét csöppentett. A bal kéz hüvelyk és mutatóujjával feltárja a szemrést. A beteg egyenesen előre tekint. A kontaktkagylót úgy közelíti a szemhez, hogy előbb az alsó szemhéj szélét lenyomja a kontaktkagyló alsó peremével, majd a kagylót a beteg felé döntve, s kissé rotálva elemeli a felső szemhéjat is. Desztilláltvíz alkalmazásakor: a beteg fejét nem teszi be az álltartóba, hanem előre hajtja, s felfelé néz. A vizsgáló orvos balkéz hüvelyk és mutató ujjával feltárja a szemrést. A kontaktkagyló alsó peremét az alsó áthajlásba illeszti, s felszólítja a beteget, hogy nézzen lefelé, szinte „bele a kontaktkagylóba”. Ezután a kagylót felfelé döntve s kissé rotálva helyezzük fel. A beteg beteszi a fejét a réslámpa álltartójába, miközben szemhéjait enyhén összeszorítva „tartja” a kontaktkagylót. A vizsgálat menete ezután már azonos mindkét módszernél. Szélesebb, mindig a vizsgált szem felőli oldalról érkező fénynyalábbal tájékozódunk, majd a rést maximálisan leszűkítve részletesen vizsgáljuk a zugi képleteket, elváltozásokat. A jó fényerejű réslámpa szűk résfénye jobb optikai metszetet ered28
