Szemészet, 1976 (113. évfolyam, 1-4. szám)
1976-08-01 / 3. szám
Szemészet 113. 149—152. 1976. A Szegedi Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának (Igazgató: Kakán Ágost egyetemi tanár) közleménye Adatok a pseudoexfoliativ syndromához társult glaucoma (glaucoma capsulare) hazai előfordulási gyakoriságához SZIKLAI PÁL A lencsetok pseudoexfoliatiójának irodalma Lindberg [11] svéd nyelvű diszszertációjával kezdődik ugyan, de a kórkép klinikai jelenségei, glaucomát is létrehozni képes természete és kórszövettani vonásai Mailing [12, 13], Vogt [18, 19] és Busacca [3] közléseiből váltak ismertté. A kórkép lényege, hogy a szem elülső (ora serrata előtti) részében szürkésfehér anyag rakódik le, melynek eredete vitatott. A Sunde által [16] exfoliativ syndromának nevezett állapot magas szemnyomással társult formáját Vogt glaucoma capsularénak nevezte el. Az elnevezésben tükröződik, hogy Vogt szerint a glaucoma oka a mechanikusan a szivárványhártya által lekoptatott lencsetok-sodralék. Az utóbbi évtized vizsgálatai szerint [2, 4, 14] a glaucomát egy ismeretlen eredetű (valószínű nem a lencséből származó) anyag hozza létre azáltal, hogy eltömeszeli az intertrabecularis teret. A Szegedi Szemklinikán adatokat kívántunk nyerni a világszerte elterjedt pseudoexfoliativ syndroma hazai gyakoriságára és az ehhez társult secundaer glaucoma természetére vonatkozólag. Ezért 1972 óta külön tartjuk nyilván a pseudoexfoliativ jelenségekkel jellemezhető eseteket, melyek gyakorisága a helyes vizsgálati technika bevezetésével és a kérdés fontossága a katamnesztikus adatok összegyűjtésével egyre nyilvánvalóbbá vált. Jelen közleményben a tünetekre, vizsgálati technikára és a glaucoma capsulare meglepően nagy hazai előfordulási gyakoriságára kívánjuk a figyelmet felhívni. 1. ábra 2. ábra 1. ábra. A centrális korong részlete felperdült széllel 2. ábra. A nyúlványos perifériás sáv részlete az iris pupillaris szélénél 149
