Szemészet, 1976 (113. évfolyam, 1-4. szám)

1976-08-01 / 3. szám

Szemészet 113. 143—144. 1976.

Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. sz. Szemklinikájának (igazgató: Németh, Béla, egyetemi tanár) közleménye

Rubeosis iridis

IMRE GYÖRGY

Előző vizsgálataink szerint az érképződés legfontosabb feltétele az ereződő szövet tartósan fokozott laktat-koncentrációja. Ezt fokozott anaerob vagy aerob glykolysis és az anyagcseretermékek elvezetésének megnehezítettsége idézik elő (Imre, 1972).

Iris rubeosis eseteiben az új erek elsősorban az iris csarnokvízzel érintkező felszínén képződnek, ezért meghatároztuk a csarnokvíz laktat-koncentrációját.

Anyagok és módszerek

Iris rubeosis 10 esetében egyenként 0,2—0,3 ml csarnokvizet szívtunk le Amslertűvel, melyet a cornea széli részén át szúrtunk be az elülső csarnokba. A laktat-koncentráció meghatározását Barker és Summerson (1941) módszere szerint végeztük.

Eredmények

Előző vizsgálataink szerint a csarnokvíz laktat-koncentrációja phvsiologiásan 7,9+1,9 mM/L [9] (Imre, Hudomel, Salacz, 1974). Jelenlegi vizsgálataink szerint iris rubeosis eseteiben ez 10,4+2,4 mM/L [10], tehát fokozott volt és ennek a physiologiás értéktől való eltérése signifikans (p <0,001).

Megbeszélés

A csarnokvíz laktat-koncentrációjának fokozódása két tényezőből ered.

1. A normálisnál több laktat jut a csarnokvízbe. A laktat többlet fokozott anaerob vagy aerob glykolysis következtében a retina hypoxiás területeiről (pl. diabeteses retinopathia és vena occlusio eseteiben) vagy pl. intraocularis malignus tumorokból az üvegtesten átdiffundálva jut a csarnokvízbe. Ashton (1957) és Smith (1961) is feltételezték, hogy az érképző faktor így jut el a csarnokvízbe. Előző vizsgálataink szerint egyébként a csarnokvíz laktat-koncentrációja nagy melanoblastoma chorioideae eseteiben 11,7+2,2 mM/L [13] volt (Imre, Hudomel, Salacz, 1974) és ismeretes a nagyobb intraocularis tumorok iris rubeosissal való signifikans kapcsolata (Cappin, 1973). Saját 13, nagy melanoblastoma chorioideae esetünk közül is háromnak volt rubeosisa és a csarnokvíz laktat-koncentrációja ebben a 3 esetben 15,4, 10,8 és 10,1 mM/L volt.

2. Csökkent csarnokvízátáramlás esetében a csarnokvízbe kerülő laktat magasabb koncentrációt érhet el. Előző vizsgálataink szerint iris rubeosis 18 esetében a csarnokvíz volumenének átlaga 0,66+0,35 mm3/min volt (Imre, 1970), ami a percvolumen tonographiás meghatározásának hibaforrásai ellenére is csökkentnek tekinthető. A csarnokvíztermelés csökkenése a ciliaris keringés megromlásának lehet a következménye. Iris rubeosis eseteiben a corpus ciliare keringésének megromlását Raitta és Vannas (1969) vizsgálatai igazolták.

Tekintettel arra, hogy a csökkent csarnokvízátáramlás kedvez a laktatkoncentráció fokozódásán keresztül az iris rubeosis kialakulásának, a csarnokvíztermelés meghatározásának prognostikai szempontból jelentősége van diabeteses retinitis proliferans és vena centralis retinae occlusio eseteiben. PI. vena occlusio 13 esetéből 2 szemet vesztettünk el később rubeosis iridis és haemorrhagiae glaukoma következtében, és ebben a két esetben volt a betegség kezdetén a legalacsonyabb a csarnokvíz percvolumene (Imre, 1971).

143