Szemészet, 1976 (113. évfolyam, 1-4. szám)
1976-08-01 / 3. szám
Szemészet ИЗ. 133—139. 1976. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. sz. Szemklinikájának (igazgató: Radnót Magda egyetemi tanár) és a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézete (igazgató: Pál Lénárd akadémikus) közleménye Számítógép a szemészeti klinikumban (A tonogram és ophthalmodynamogram számítógépes értékelése) FOLLMANN PIROSKA, HESZBERGER ISTVÁN, FALUDI ÁRPÁD és SZŐKE JÓZSEF A hatvanas évek elején kezdték az orvostudományban adatfeldolgozás céljából a digitális számítógépeket alkalmazni (Schental és mtsai, 1960 ; 1961 ; 1963). Azóta a számítógép orvosbiológiai alkalmazása igen kiterjedt. Az utóbbi években számos, e tárgykörrel foglalkozó, átfogó magyar nyelvű közlemény jelent meg (Ashford, 1970 ; Bóján, 1972 ; Debreceni és Srajber, 1974 ; Fedina, 1973 ; 1974 ; Gaál, 1972 a, b ; Horváth, 1971 ; Kalmár, 1969 ; Kanyár, 1973 a, b ; Kéri, 1974 ; Monos, 1973 a, b ; Pellionisz, 1974 ; Susánszky és mtsai, 1969 ; Szabó és mtsai, 1970 ; Szűcs, 1972 ; Tarján, 1972). A szemészetben a számítógépet főként ERG és EOG, VER görbeértékelésre műszeres vizsgálatok digitalizálására, statisztikai számítások végzésére, irodalmi hivatkozások nyilvántartására, klinikai dokumentáció feldolgozására használják (Bohár és mtsai, 1971 ; Dallow és mtsai, 1970 ; Farkas és mtsai, 1969 ; Metz és mtsai, 1969 ; Pryor, 1973 ; Szlávik és mtsa, 1970 ; Weinstein és mtsai, 1971 ; „Gépi adatfeldolgozás a kísérletes és klinikai szemészetben” symposium, 1969 ; stb.). A szemészet kibernetikai vonatkozásait újabban Avetisov és líosenblum (1973) monográfiája foglalta össze. Klinikánkon számítógépes munka 15 éve folyik. Az uvea, retina és papilla keringésének analóg leképezése főként az egyes paraméterek hatásának megértésében játszott szerepet és így didaktikus célokra volt alkalmas (Follmann és Mucsi, 1967 ; Strobl és Sátori, 1967). A tonogram számítógépes értékelése A tonográfiás paraméterek rutinszerű számítására mindenegyes vizsgálatkor kódlapot töltünk ki. Az űrlapokról lyukszalagra visszük az adatokat, ezeket a számítógép beolvassa. A számítógép a megadott adatokból először a rigiditási együtthatót számolja ki, majd a rigiditás értékét a memóriában tárolva, kiszámolja a tonográfiás mutatószámok értékét. Ez utóbbiak kiszámításához három adatra van szüksége: 1. a tonográfiánál alkalmazott súlyra ; 2. a leolvasott skálaosztás értékekre ; 3. a szaruhártya görbületi sugarának értékére. A kiszámításhoz a számítógép a Friedenwald által megadott képleteket használja fel, majd kinyomtatja az átlagos és az egyéni rigiditási tényezővel korrigált mutatószámokat. A kiszámított értékeket rávezetjük a kódlap hátlapjára és az űrlapot a beteg kortörténetéhez csatoljuk. A kódlap alkalmas a későbbi statisztikai feldolgozás céljára is (Follmann és mtsai, 1967). A tonográfiás görbeértékelés első lépéseként a szem nyomáspulzusának késési idejét értékeltük számítógép segítségével az EKG R — hullámához, illetve a carotis pulzusgörbe talppontjához képest (Follmann és mtsai, 1969). 133