Szemészet, 1976 (113. évfolyam, 1-4. szám)
1976-05-01 / 2. szám
ÜLÉSJEGYZŐKÖNYV a Magyar Szemorvostársaság Vándorgyűléséről (Miskolc, 1975. április 11—12.) Elnöki megnyitó: Prof. Németh Béla Április 11. de. A szekció. Üléselnök: Prof. Németh Béla Referátumok: Varga Margit: Perforáló szemsérülések A perforáló szemsérülések előfordulása a statisztikai adatok szerint növekvő tend enciát mutat. A perforáció gyakorisága és oka életkor és nem szerint különböző lehet. Gyermekkorban játékszerek, szúró és vágó eszközök, felnőtt korban ipari sérülések és közlekedési balesetek a leggyakoribbak. Különösen súlyosak a gyermekkori sérülések. A perforáció érheti a corneát, a limbust vagy a sclerát. A klinikai tünetek megbeszélése után részletesen foglalkozik a szerző a perforáló cornea-, ill. sclera-seb gyógyulásával, a sebgyógyulás komplikációival. A szemburkokon kívül sérülhetnek az intraocularis szövetek: iris, corpus ciliare, chorioidea, retina, lenese és az üvegtest. A sérülés kezelésében megkülönböztet azonnali és késői kezelést. A szem és a látásfunkció megtartása érdekében a legfontosabb az azonnali kezelés. A sebellátás tárgyalása során szó van a varrási technikáról, a különböző varróanyagokról, a varrás nélküli sebzárás problémájáról. A késői kezelés a sebgyógyulás komplikációit vagy az intraocularis struktúrák károsodását (traumás cataracta, ablatio retinae) igyekszik elhárítani. A perforáló szemsérülés legnagyobb veszélye az infekció. Minden perforáló seb fertőzöttnek tekintendő, ezért a prevenciónak igen fontos szerepe van a legsúlyosabb komplikációk (endophthalmitis, sympathiás ophthalmis) elhárításában. A perforációt okozó tárgy megakadhat a szem belsejében. Az intraoculáris idegentestek gyakorisága, minősége a szem belsejében okozott speciális effektusa mellett ismerteti a diagnosztikus és lokalizációs eljárásokat az intraocularis idegentestek eltávolításának lehetőségeit. Végül a perforáló szemsérülések prognózisáról van szó. Túri Károly: Égések, maródások A referens ismerteti az égések-maródások szemléletében az elmúlt 20 évben végbement változásokat. Lényegesnek tartja, hogy a szem égéseit-maródásait a szemészeti köztudatban mint az égés-betegség szemészeti megnyilvánulási formáját értékeljék. A referátum összegezni próbálja a szem égések-maródások általános és helyi immunológiai hatásait, beszél az égések-maródások osztályozásának terápiás és prognosztikai jelentőségéről, az ön- és elsősegélynyújtás fontosságáról, valamint a korai és későbbi szakellátás lehetőségeiről. Előadások: Prof. Kahán Ágost: Kötőhártya- és széli lemezes szaruhártya-átültetés A műtét közvetlen a sérülés után az elhalt kötőhártya és a felszínes szaruhártyarétegek pótlására is, és a szemhéj és szemtekei kötőhártya közti összenövések oldására és a heges, erezett szaruhártya átlátszóbbá tételére is alkalmazható. Átültetésre ugyanannak a betegnek nem sérült másik szeméről a felső szemhéjtól takart kötőhártyája és felszínes szaruhártyarétege kerül. A felszínes szaruhártyaréteg jóval nagyobb része kerül eltávolításra, mint az átültetett szaruhártya félhold, előbbi utóbbiból hámosodik. Sallai Sándor: A szem sérülése után mikor válnak irreverzibilissé a lúgok okozta szövetkárosodások A szerző kísérletes irodalmi adatok és saját patohisztológiai eredményei alapján, vázlatosan ismerteti a szaruhártya lugmaródásának lezajlását, a dinamikus szöveti pH-gradiens kialakulását. Az irreverzibilis szöveti elváltozások bekövetkezéséért elsősorban a lúgok okozta szöveti pH-eltolódást teszi felelőssé. Tárgyalja a specifikus gyógykezelés eredményességének lehetőségét és hangsúlyozza a balesetet követő mielőbbi, lehetőleg azonnali elsősegélynyújtás jelentőségét. Fehér János: Ultrastrukturális vizsgálatok mész-sérülésben A mész-sérülés alapvetően két folyamatból tevődik össze. Az egyik a mész direkt maróhatása következtében létrejövő szövet destrukció, a másik az ezt követő regene115
