Szemészet, 1976 (113. évfolyam, 1-4. szám)
1976-05-01 / 2. szám
az alsó látótérfél hiányzik. Bulbus külsőleg ép, iris mérsékelten atrophiás, a pupilla erélyes mydriatikumok hatására csak 4 mm-re tágul. Lencsében kevés diffúz magborússág, üvegtestben közepes mennyiségű porszem homály. Szemfenék : papilla határa körkörösen mosódott, hyperaemiás. A hátsó póluson, főleg a papilla felett a retina alapjáról levált, szürkés redőket vet. A leválás laposan a maculára is ráterjed, az aequatoron túl megszűnik. Lyuk, szakadás nem látszik. Bal oldal: jól képzett kötőhártyazsák, protézis. Tumorkeresés céljából részletes általános kivizsgálás történt negatív eredménnyel. A hátsó póluson elhelyezkedő tumor körül photocoagulatiós kezelést végeztünk (21, egyenként 10° góc). Az egy hónapig tartó ellenőrzés ideje alatt a tumort változatlan nagyságúnak észleltük, a photocoagulatiós gócok elhegesedtek, a leválás nem szűnt meg. A szemfenék jobb megítélhetősége céljából iridektomia totale et iridotomia műtét történt. A hármastükör vizsgálat (Goldmann) a tumoros ablatio gyanúját megerősítette, a fluoreszcein angiographia metastatikus chorioidea daganat mellett szólt, ezért további beavatkozástól eltekintettünk. A beteget távozása után két héttel fájdalmas szecunder glaukoma miatt ismét felvettük és a rossz fényérzésű szemet eltávolítottuk. A papilla mellett levő lapos lencsényi elváltozás szövettanilag adenocarcinoma metastaticumnak bizonyult. A beteg további tumorkeresésbe nem egyezett bele, távozott, így a primér tumor helye ismeretlen maradt. Az ismertetett esetekben a felvételt követően fluoreszcein angiographiát végeztünk. A hátsó póluson elhelyezkedő elváltozások kivétel nélkül mutattak fluorescenciát. A sorozatfelvételek értékelésekor közös jellegzetességeket találtunk. A tumor területén korán megjelenő és fokozatosan erősödő festődés volt, mely a centrális részen a legintenzívebb (2., 7. ábra). A széli részeken korai f oltozottság, petty szerű fluoreszcencia és pontszerű festődés volt (1., 2., 5., 7. ábra). Mind a három esetben a tumoron belül maradó festék miatt késői festődés volt (2., 6., 8. ábra). A melanoblastomára jellemző ún. ,,kettős keringés” nem volt. Az angiogramm a tumor nagyságát és határát pontosabban jelzi, mint a fundusfotó vagy a szemtükri vizsgálat. Két esetnél a daganat photocoagulatiós kezelését végeztük. A kezelés előtt és azt követően néhány nap múlva, fluoreszcein angiographia is történt. A daganatokat többszöri coagulatióval sem sikerült teljesen elroncsolni. A kezelés hatásosságát az angiographia megbízhatóan ábrázolja (4. ábra). A metastatikus chorioidea daganatok fluoreszcein angiographiás jellegzetességei A metastatikus chorioidea daganatok fluoreszcein angiographiás vizsgálatát elsőként Norton [7] közölte. Négy másodlagos daganat esete fluoreszcenciát nem mutatott. Később ugyan az esetek egy részében észlelt fluoreszcenciát, azonban a malignus melanomától elkülönítő jellegzetességet nem tudott kimutatni. Harner és mtsai [6] két emlő-carcinoma chorioidea metastasisa közül az egyiknél észleltek az arteriovenosus fázisban megjelenő és fokozatosan erősödő fluoreszcenciát. Zweng és mtsai [9] szerint a metastatikus chorioidea daganatok közel 75%-a nem mutat fluoreszcenciát. Davis és Robertson [3] által eddig legnagyobb számban közölt 18 metastatikus daganat mindegyike fluoreszcenciát mutatott. Három típusú angiographiás jellegzetességet észleltek: korai és folyamatosan erősödő fluoreszcencia; késői, de erősödő festődés; csak korai fluoreszcencia, mely később csökken. A fluoreszcein angiographiás leletek értékelését nehezíti és az eltérő eredményeket magyarázza, hogy a vizsgálatok a daganatnövekedés különböző stádiumaiban történtek. Az elsődleges chorioidea elváltozások; kóros szövetszaporulat, ér-obstructiok, permeabilitás változások és a pigment eloszlás egyenetlenségei angiographiával kevés jellegzetességet mutatnak. A másodlagos retinalis, főleg pigment-epithel laesiók — a használt angiographiás módszerrel — a chorioidea folyamat fluoreszcens sajátságait jobban vizsgálhatóvá teszik. Ugyanakkor azt el is fedhetik, vagy a subretinalis térben levő folyadék persistaló fluoreszcenciája változtatja meg. A metastatikus chorioidea daganatok fluoreszcein festődésének pontos oka 107
