Szemészet, 1976 (113. évfolyam, 1-4. szám)
1976-05-01 / 2. szám
A folyamat két fázisban zajlik le. A végső, irreverzibilis stádiumban az enzim már nem reaktiválható. Csak újratermelődés esetén nyeri vissza hatásosságát. A fermentumot más módon gátló fizostigmin és prostigmin kötődése nem enynyire stabil, ún. reverzibilis (Knoll, Kriegelstein). A cholinesterase bénulása folytán a parasympathicus végkészülékeken az acetylcholin felszaporodik és parasympathikus izgalom jön létre. Ezt a jelenséget tudjuk felhasználni a szemészetben a pupilla szűkítésére, illetve a glaucoma terápiájában. Nem kívánt hatásként, úgy a közvetlenül parasympathicus végkészülékre ható, mint a cholinesterasét bénító gyógyszerek esetében, gyakran tapasztalható a lencse törőerejének fokozódása ( Velhagen). Ezt észleljük egy-egy pupillaszűkítő csepp „myopizáló” hatása, illetve a vegyszerek által okozott mérgezések egyik tüneteként. A legnagyobb myopiát különböző szerzők 12,0—17,0 D közt észlelték 2% Pilocarpin cseppentése után. E hatás maximuma a cseppentés után kb. fél órával jelentkezik, és az órákig tartó miosissal szemben, már 1L/2—2 óra múlva jelentősen csökken (Aust és mts., Morlang). Siebeck ugyancsak ezt találta 0,25% Eserin cseppentése után. Huerkamp és Wagner vizsgálatai szerint a cholinesteraset bénító Mintacol, melyet eredetileg rovarölő szerként dolgoztak ki (Kriegelstein), 1:6000 hígításban kisebb mértékben myopizál az előbbinél. A hatás néhány óra alatt elmúlik, de ritkán tarthat napokig is. Büning viszont a Mintacol m. ciliarisra gyakorolt hatását találta erősebbnek és tartósabbnak, mint amit a pupillaszűkítő izomra kifejt. A DFP (di-isopropylfluorophosphat) már 3—7 napig tartó ciliaris görcsöt okoz (Kriegelstein), szintén a cholinesterase irreverzibilis bénítása révén. Az Aceclidin nagyon csekély mértékben myopizál, bár a Pilocarpinnál erősebben és tartósabban hat a pupillaszűkítő izomra. In vitro viszont mind a musculus ciliaris, mind a m. sphyncter pupillae az előbbire reagál nagyobb contractióval (Pilz és mts.). A nem kívánt myopizáló hatás a kor előrehaladtával kevésbé érvényesül és gyakran eltérő mértékű a két szem között, még azonos refractio és accomodatiós szélesség mellett is (Aust és Morlang, Pilz és mts.). A szerzők többsége a rövidlátókon tapasztalta a legerősebb és túllátókon a leggyengébb myopizáló hatást (Falkowska, Aust és Morlang, Pilz és mts.). Spiers és Juli a cholinesterase aktivitását olyan glaucomás betegeken vizsgálták, akik az enzimet gátló alkilphosphat tartalmú szemcseppeket használtak. A valódi és pseudocholinesterase aktivitásának jelentős csökkenését tapasztalták egészségesekhez képest. Más hatásmechanizmusú mioticumokat használó zöldhályogosoknál nem találtak alacsonyabb aktivitást. Felhívják ezért a figyelmet, hogy a gátlószert cseppentő betegeket óvni kell hasonló vegy kleteket tartalmazó permetezőszerektől (Wofatox, Parathion, DDVP stb.), mert számukra kisebb dózisok felszívódása is jelentős mérgezések forrása lehet. Betegünk átmeneti rövidlátása nagy valószínűséggel egy, a háztartásban használatos alkilphosphat tartalmú permet belélegzése és felszívódása miatt jött létre. Az Atropin cseppentése után helyreállt látóélesség ciliaris spasmust látszik bizonyítani. Azt, hogy a sugárizom görcsét a spray parasympathomimetikus hatóanyaga hozta létre, igazolni lehetett volna a vér cholinesterase szintjének korai vizsgálatával és követésével. Ez csak betegünk második és egyben utolsó jelentkezésekor merült fel. Az ekkor kapott egyetlen, pseudocholinesteraséra vonatkozó érték már semmi támpontot nem nyújtott. Teljes bizonyosságot nyújthattak volna megfelelő mennyiségű permet újbóli inhalációja utáni hasonló panaszok is. Erre azonban érthető okokból nem került sor. Az utóbbi évtizedekben a vegyipar robbanásszerűen fejlődött. Számtalan terméke nélkülözhetetlen az iparban, a mezőgazdaságban, a gyógyászatban, 102
