Szemészet, 1976 (113. évfolyam, 1-4. szám)
1976-05-01 / 2. szám
dék, mely a fixálás során retrahálódott, felszínén levált sejtekkel. A cysta mellett a limbusban dúsan erezett kötőszövet. Széles perifériás elülső synechia (4. ábra). Az iris és a corpus ciliare sorvadt, se- et occlusio. A retinában vérzések, a ganglionsejtek száma csökkent. A látóideg rendkívül vérbő. 3. ábra 4. ábra Megbeszélés Esetünkben súlyos perforáló sérülés után a szem megbékélt, a beteg 3 éven keresztül panaszmentes volt, majd a seb környezetében, a limbusban, a bulbar is conjunctiva alatt jól észlelhető cysta alakult ki. Fénykerülés és fájdalom mellett észlelhetők voltak az intraocularis hámburjánzás egyes ismert kísérő tünetei (vegyes injekció, cornea oedemája és mély ereződése, sekély csarnok, intermittáló hipertenzió). A súlyos perforáló sérülés utáni státus mellett azonban csak a sympathiás ophthalmia veszélye miatt elvégzett enucleatiót követő szövettani vizsgálat mutatta ki egyértelműen, hogy a limbusban elhelyezkedő subconjunctivalis cysta epithelisatiós folyamat eredménye, s több éves nyugalmi szak után feltehetőleg döntően befolyásolta a szem sorsát. Az intraocularis hámburjánzásnak (Hervouet: „epithelialisatio”) két fő formáját különböztetjük meg: 1. epithelialisatio simplex (lapszerű vagy diffúz membranosus hámbenövés, az angol nyelvű irodalomban: epithelial downgrowth), amikor a seben keresztül többnyire sipoly képződéssel epithelsejtek jutnak az elülső csarnokba, s folyamatosan növekedve vékony membránként borítják a zugot, a cornea hátsó felszínét, az irist, és egyes esetekben a hátsó csarnok képleteire is ráterjednek. 2. epithelialisatio cystica, amikor feltehetőleg az azonos eredetű folyamat a csarnokban olyan faktorral találkozik (pl. organikus exsudatum, lencse részek, üvegtest, iris bombans), amely a növekedést cysta képződése felé módosítja (Hervouet, 1962; Harbin, 1974). A cystikus formáknál megkülönböztethető: a) egyszerű cysta, b) polycystás forma, amikor mechanikai okok miatt, pl. synechia, módosul az egyszerű cysta fejlődése, c) hátsó csarnok cysta, ahol az epithel általában széles colobomán keresztül jut az iris mögé, d) iris lacunában fejlődő iris cysta, e) Descemet traumatizációval összefüggő cornealis cysta, f) conjunctivalis cysta, amikor a csarnokban kialakuló cysta fejlődése a conjunctiva alá is terjed, és kivételesen g) chorioidealis cysta, ahol corpus ciliare leválás mögött progrediál az epithelium a chorioidea mögé. Az epithelialisatiót elindító hám eredete általában cornealis vagy conjunctivalis. Egyes szerzők szerint a sejtek származása egyáltalán nem befolyásolja a patológiai folyamat lezajlását (Hervouet, 1962), mások a conjunctiva hámot tartják agresszívebbnek, s a csarnokban burjánzó epithelt, melyek között kehelysejteket is kimutattak, viselkedését tekintve a conjunctiva hámjához hasonlítják (Leibowitz és mtsai, 1967). Érdekes Friedman és mtsai (1971) köz98
