Szemészet, 1975 (112. évfolyam, 1-3. szám)
1975 / 2. szám
szemészet 112. 65—70. 1975. Az Országos Onkológiai Intézet (igazgató: Eckhardt Sándor) és az ОТ KI Ónkor adiologiai Tanszéke (tanszékvezető: Kodé Iván) közleménye A szemhéjrák sugárkezelése* SYENES GYÖRGY A szemhéjrák nem tartozik a gyakori megbetegedések közé. Bihari és Godán [1] adatai alapján 2298 bőrtumoros beteg közül 424 volt a szemhéjtumoros, az összrákos esetek 12,46%-a. Fitzpatrick és munkatársai [2] a Toronto-i Princess Margaret Hospital 11 éves anyagában 565 szemhéjtumort gyűjtöttek össze, melyek közül 505 basocellularis carcinoma volt. Tarkkanen a Helsinki Egyetem Szemészeti Klinikájáról ugyancsak 11 év alatt 189 esetről számolt be 1972-ben Budapesten [3], melyek közül ugyancsak a nagyobb rész, 174 volt a basalioma. Adatai szerint az összes bőrrákok 8%-a jut a szemhéjra, ezeknek is 85%-a az alsó szemhéjon és a belső szemzugban helyezkedik el. Differenciáldiagnosztikai szempontból Tarkkanen kiemeli a senilis keratosisokat, melyeket 13 és a keratoakanthomákat, melyeket 16 esetben észlelt szövettanilag és amelyeket a benignus kórformák közé sorol. A szemhéjtumor leggyakrabban nőkön fordul elő. Az Országos Onkológiai Intézet anyagában is 60%-os volt a nők részesedése [4]. Tarkkanen 174 betegéből 104 volt nő. A már ugyancsak idézett Fitzpatrick anyagában a basaliomák közül kisfokban több férfi volt, mint nő, az arány 1,2 : 1, míg a planocellularis rákok 3 : 1 arányban lényegesen gyakoribbak voltak a férfiaknál. A sugárterápia részletes tárgyalása és anyagunk ismertetése előtt szükséges az anatómiai-, sugárbiológiai-, sugárfizikai helyzet elemzése. A kb. 2 mm vastag szemhéjat különböző szövetféleségek alkotják, melyeknek egymáshoz viszonyított vastagsága craniocaudalis irányban változik. A bőr vastagsága 0,5—0,7 mm. Ez alatt a limbus felé 0,2-ről 0,8 mm-re szélesedő musculusciliaris van. Alatta laza kötőszövet, zsírszövet, majd a conjunctiva nyálkahártyája előtt a kb. 0,3 mm vastag tarsus helyezkedik el, a Meibommirigyekkel. A felsorolt szövetféleségek a sugárelnyelés szempontjából különbözőképpen viselkednek. A bőr, zsír és izomszövet abszorpciója között lényeges különbség nincs, de a tarsus sugárelnyelése megközelíti a porcszövetét. Még nagyobb az eltérés a lágyrészek és a csont abszorpciója között. Ez utóbbi jelenséggel különösen a csontos alappal rendelkező és lateralis szemzugi tumorok sugárkezelése során kell számolni. Ilyenkor a csontból és a porcból még lágy secundaer sugárzás is kiindul, jelentős sugárdózis többletet okozva, mely a legfelszínesebb rétegekben nyelődve el, sugárkárosodáshoz vezethet. Az elmondottak elsősorban a kontakt röntgenbesugárzásra vonatkoznak. Az elektronterápiánál némileg más a sugárbiológiai-sugárfizikai helyzet, mert az elektron energiájától függően, hirtelen és meredek dózisesés, ill. elnyelődés jön létre a megfelelő mélységben. így az akut sugárreakció elkerülhető és megfelelő dozírozás mellett késői sugársérülés sem alakul ki. A 90Sr lágy bétasugárzása, melyet szemészeti applikátorok formájában a szemhéjtumorok kezelésében is használunk, ugyancsak lehetővé teszi az akut és késői sugárkárosodás kialakulásának megakadályozását. A különböző szövettani szerkezetű daganatok eltérő módon viselkednek a sugárzásokkal szemben. A basaliomák és spinaliomák a klinikai sugárérzé* A Magyar Szemorvostársaság és a Magyar Onkológusok Társasága Nagygyűlésén 1974. április 26-án elhangzott előadás. 5 Szemészet 65
