Szemészet, 1975 (112. évfolyam, 1-3. szám)
1975 / 3. szám
3. ábra. Ép papilla. Arteria és véna ágak mentén felszínes, mély és praeretinális vérzések helyenként az ereken enyhe spasmus 4. ábra. Kifejezett spasmus az artériákon, kisfokú retinaoedema a már eddig is demonstrált vérzéseken kívül A 222 beteg közül 37 esetben (17°/0) találtunk retinavérzést. A 150 rupturált sacccularis aneurysmából 30 betegnek volt vérzése (20%). A 72 egyéb eredetű subarachnoidalis vérzésben 7 retinavérzés (10%) fordult elő (2. ábra). A szemfenéken feltűnő, hogy általában a papilla ép. A pangásos papilla igen ritka, 150 apoplectiform tünetű aneurysmás betegből csak 3 esetben észleltük. A 8 beteg közül csak 4 f\indusán társult jellegzetes retinavérzéssel. Valószínűleg azért is kevés a pangásos papilla, mert ez inkább a késői szövődményekhez társul (3). Az egyéb eredetű subarachnoidalis vérzésben gyakoribb a pangásos papilla (11 beteg). Ez utóbbi csoportban 1 betegen diabeteses retinopathiát, egy másikon diabetes nélkül mikroaneurysmákat láttunk. A retinavérzésre jellemző, hogy vérzés észlelhető a retina valamennyi rétegében, praeretinalisan, továbbá csíkolt és pettyszerű formában. A vérzésekhez az artériaágak spasmusa társulhat. A vérzések mind a hátsó pólusban, mind a peripherián előfordulnak. Megfigyelésünk szerint gyakoribb a féloldali vérzés, ebben az esetben inkább a ruptura oldalán jelentkezik (3., 4. ábra). Ritka, de functionalis szempontból súlyos szövődmény, ha nagy mennyiségű praeretinalis vérzés később az üvegtestbe diffundál. Ez a Terson syndroma (2). Ilyenkor — amennyiben a beteg életben marad — visuscsökkenéssel kell számolni. A retinavérzés kedvezőtlen prognosticai tünet. Ezt demonstrálja 5. ábránk. A 222 betegből 54 halt meg (24%). Aneurysma-rupturában a mortalitás 31%-ra nő. A 150 aneurysma-rupturás beteg felbontása retinavérzés alapján feltűnő különbséget mutat. 120 'retinwvérzés nélküli beteg mortalitása 26%, míg a 30 retinavérzéses beteg több mint felét elveszítettük (53%). Hasonló megoszlást találunk az egyéb eredetű, kevésbé súlyos prognosisú subarachnoidalis vérzésben is. A 72 beteg 10%-át vesztettük el. A mortalitás a 65 retinavérzés nélküli esetben 7°/0, míg 7 retinavérzéses betegből 2 halt meg (29%). Megbeszélés Aneurysma-ruptura okozta retinavérzés az irodalmi adatok szerint 15—20%ban fordul elő [5, 8, 9]. A vérzések típusa a betegeinken észleltekkel azonos [6]. Már Richardson és Hyland (1941) rámutat, hogy retinavérzés és pangásos papilla gyakrabban fordul elő azokon a betegeken, akiket elveszítettek. A vérzések oka a mai felfogás szerint a ruptura következtében fellépő orbitalis és cerebralis keringésváltozás. Az extravasalis nagy mennyiségű vér okozta hirtelen agyi nyomásfokozódás reflectorieus úton systemás vérnyomásemelkedést idéz elő. A fokozott intracranialis nyomás miatt az arteria ophthalmicaban a vérnyomás nő. A két tényzeő —- a szemüregbe jutó artériás többlet vér és a vénás elfolvás akadálvozottsága — a capillarisok rup-204
