Szemészet, 1975 (112. évfolyam, 1-3. szám)
1975 / 3. szám
Szemészet 112. 199—202. 1975. Budapesti X. kér. Szakorvosi Rendelőintézet és „HUMAX'” Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet közleménye Iritises és iridocyclitises szembetegek humoralis és cellularis immunológiai státuszának vizsgálata MEZEI PÁL és ZSIDAI JÓZSEF Napjainkban az orvostudomány egyre fokozottabb figyelemmel fordul az immunológia új eredményei felé. Számos betegségcsoportban ismertté vált és részben tisztázódott a betegség immunológiai háttere. Az immunpathologia kórképekben a döntő tényező az immunrendszer működésének kóros megváltozása. E megváltozott, kóros működés következményeként jelentkeznek a különböző szervekre lokalizált, vagy generalizált kórképek. A feltételezhetően immunpathologiai betegségek eseteiben a teljes immun-rendszer (humoralis és cellularis) vizsgálata adhat mélyebb bepillantást a klinikai tünetek megértéséhez. Vizsgálataink néhány olyan iritises és iridocyclitises betegre vonatkoznak, akik egy részében az akut gyulladásos tünetek első alkalommal jelentkeztek, más részüknél pedig régebben lezajlott, több alkalommal recidivált, de jelenleg tünetmentes stádiumban történt a feltételezhetően kóros immunológiai háttér vizsgálata. Az immun-rendszer néhány szemészeti megbetegedésben található elváltozásaival több hazai szerző foglalkozott [1, 6, 8]. Saját vizsgálatainkban nemcsak a humoralis, hanem a cellularis immun-rendszer vizsgálatát is elvégeztük, hogy ezáltal teljesebbé tegyük az immunpathologiai tényezők tisztázását. Vizsgálatainkban az alábbi módszereket alkalmaztuk. A természetes ellenanyagok összesített szintjét a Backhausz-féle immunogrammal [3] határoztuk meg. Az immunogramm értékelésében a Joó—Szabados, T. és Németh, Gs. által kidolgozott számszerű módszert alkalmaztuk [5, 10]. Az immunglobulinok mennyiségi meghatározását Mancini módszerével [9] végeztük. Az immunglobulinok normál értékeit nemzetközi adatok [2] alapján határoztuk meg. A cellularis immun-rendszer vizsgálata késői, tuberculin típusú bőrpróbákkal történt. A vizsgálatokhoz használt antigének megegyeztek a Németh, Cs. és mtsai által leírt Cellularis Intracutan Reaktivitási Index (CIRI) módszerben használtakkal [4, 11]. Az egyes korcsoportoknak megfelelő normál értékek megállapításánál a fenti szerzők adataira támaszkodtunk. Vizsgálati anyagunkban 14 beteg szerepelt. Ezek közül 6 akut iritises, 8 régebben lezajlott: több alkalommal recidivált, a vizsgálat időpontjában szemészetileg tünetmentes iridocyclitises eset volt. Az akut iritises és iridocyclitises betegek az ismert, jellemző klinikai tüneteket mutatták, melyek leírására nem térünk ki. Tünetmentes betegeknek azokat tekintettük, ahol semmiféle gyulladásos tünet, legfeljebb egy-két praecipitatum volt észlelhető a vizsgálat időszakában. Az adott vizsgálati periódusban nagyobb beteganyag nem állt rendelkezésünkre. Adatainkból ezért statisztikai becsléseket nem adhatunk, de megadhatjuk a betegcsoportokra jellemző immunológiai elváltozások gyakorisági megoszlását. .Betegeinket a szemészeti tünetek alapján akut és tünetmentes csoportra osztottuk. Az 1. ábrán az elvégzett immunglobulin és természetes ellenanyag szint meghatározások szerint a két betegcsoport között az egyedüli immunológiai különbséget a régi, többször recidivált, jelenleg tünetmentes csoportban 50%-os gyakorisággal megtalálható kórosan emelkedett IgG jelenti. Adataink a fenti csoportosításban az immunpathologiai betegségek akut és tünetmentes szaka'199
