Szemészet, 1974. (111. évfolyam, 1-4. szám)

1974 / 1. szám

A herniák és foramenek előfordulási gyakoriságát a műtét óta eltelt idő függvényében az 1. ábrán mutatjuk be.

A herniák előfordulása a 10. napon a legmagasabb és a későbbiekben, bár nem egyenletesen, de csökken. A foramenek száma viszont 1 évvel a műtét elvégzése után több mint kétszeresére emelkedett. Üvegtest szálagok húzódtak a sebhez 38 esetben (8,63%) (2. ábra).

Tensio-fokozódást 37 esetben (8,40%) észleltünk, gyakrabban azok között az eseteink között, melyekben a határhártyán levő szakadáshoz sebhez húzódó üvegtestszálak társultak. (12 eset, 31,57%). Azt, hogy a szakadások kialakulásának mi kedvez jobban a gyöki, vagy a teljes iris-kimetszés utáni állapot, nem értékeltük.

Megbeszélés, következtetés

Az a tény, hogy egy évvel a műtét után a foramenek száma nő, s emelkedik azoknak az eseteknek száma, melyekben a sebhez üvegtestszálak húzódnak — bizonyítja, hogy az aphakiás szem gyógyulása korántsem tekinthető befejezettnek 6 héttel a műtét után. A foramenek létrejöttében feltehetően szerepe van az üvegtest senilis degenerativ elváltozásait kísérő üregképződésnek, különösen akkor, ha ez az üvegtest elülső felszíne közelében alakul ki; a musculus sphincter pupillae vongáió hatásának; a felhígult, támasztékát vesztett üvegtest fokozott mozgékonyságának; s esetleg egy késői traumának is. De nem hideghatás következménye. Ezt igazolják klinikánkon tokfogóval végzett extractiók utáni vizsgálataink is. Azt tapasztaltuk, hogy 2 évvel a műtét elvégzése után az esetek 21,3%-ában volt szakadás az elülső üvegtesti határhártyán. Jelenlegi beteganyagunkban cryoextractio után 2% évvel csak 12,5%-ban találtunk szakadást. Bellows vizsgálatai során ugyanerre a következtetésre jutott.

—60°-os eszköz alkalmazásakor nem észlelt változást a lencse hátsó felszínének hőmérsékletében. Mindezek után azt mondhatjuk, csatlakozva Fanta véleményéhez, hogy az óvatosan lassan végzett cryoextractio, melynek során nyomást, húzást egyaránt alkalmazunk nem súlyosbítja az üvegtest elülső részének korral együtt járó, s részben az extractio elvégzése előtt már meglevő elváltozásait.

összefoglalás

A szerzők cryoextractio után 245 beteget vizsgáltak biomikroszkóppal 440 alkalommal.

Értékelik a talált elülső üvegtesti elváltozásokat, s megállapítják, hogy azok nem tekinthetők a hideghatás következményeinek.

Véleményük szerint az óvatosan, lassan végzett cryoextractio nem súlyosbítja az üvegtest elülső részének korral együtt járó, s részben az extractio elvégzése előtt már meglevő elváltozásait.

IRODALOM: 1. Fanta, H., A. Zotti: Die vordere Grenzmembran des Glaskörpers nach Kryoextraction. Klinische Mbl. Augenheil. 160, 41—45. (1972). — 2. Bellows, J. G.: Kryotherapie of Ocular Diseases J. B. Lippincott Comp., Pniladelphia, Toronto 1966. — 3. Jajfe, N. S., Light, D. S.: Vitreous Changes Produced by Cataract Surgery Arch. Ophthal. 76, 541—553. (I960). — 4. Bencsik, I!., Opauszki, A., Pál, M., Korchmáros, 1.: Az üvegtest változásai intracapsularis hályogműtét után. Szemészet 108. 266—270. (1971).

32