Szemészet, 1974. (111. évfolyam, 1-4. szám)
1974 / 4. szám
10. A human lencsefehérjékből egyszerű izolálási eljárással a-, ß-, у-crystallin praeparálható. A kinyert fractiók minőségi, mennyiségi adatai a lencse functio változásaival összefüggésben állnak. 11. A lencse kis molekulasúlyú fehérje komponense az embryonalis korban már synthetizélódó y-crystallin. Fejlett lencsében ez eltűnik, de ß« = crystallin megjeler az oldható fehérjékben. 12. A lencsefehérjék különösen immunológiai sajátságainak vizsgálatai tov: összehasonlítási alapot adnak a fehérjék mennyiségi, minőségi, valamint fejlőd változásaira mind normális, mind cataractás esetekben. 13. A cholinesteráse cataractogén anyag, de a cataracta képződés mechanizmusa ebben az esetben sem ismert. 14. Statisztikai adatokat közöl a szerző az Indiában (Punjab) tömegesen előforduló cataractás esetekről 15. Secundaer cataracta (diabeteses, járvány okozta) adatszerű feldolgozásából eredő megállapításokat közli a szerző. Végül a symposium résztvevői, összefoglaló vitában megkísérlik az általánosan elfogadható, orvosok—kutatók számára nélkülözhetetlen, cataracta osztályozás szempontjait megállapítani. S oly mossy Magda G. M. Haik, W. H. Coles: Intraocular injuries. Lea & Febiger. 1972. Philadelphia. A 131 oldalas atlasz formájú könyv 154 ábrát tartalmaz. Ezek nagyobb része jól sikerült sémás műtéti rajz, kisebb része fénykép, mikrofotográfia. Haik és Coles előszavában említi, hogy a mű hézagpótló, szemsérültek ellátásával foglalkozó monográfiák száma a megjelent művek között elenyésző. A szerzők a sérülések ellátásával kapcsolatos tapasztalatokkal bőven rendelkeznek, mindketten megjárták a második világháborút is. A könyv hét fejezetre tagolódik. Az első fejezet az intraocularis trauma pathophysiologiájával foglalkozik. A második általános megfontolásokat tartalmaz. Hangsúlyozza az első vizsgálat és a tökéletes dokumentáció fontosságát. A vizsgálatokat feltétlenül érzéstelenített szemen kell végezni. Feltárásra a szemhélyvarratok alkalmasabbak, mint a terpesztő. A szerzők által javasolt feltáró szemhélyvarratok az alsó és felső szemhéjat nyolc-nyolc pontban emelik el, így a bulbus minden nyomás alól mentesül. A harmadik fejezet a corneoscleralis sebeket tárgyalja. Ellátásukat feltétlen sürgősnek ítéli, mert a kifejlődött oedema rontja a sebgyógyulást és nehezíti a varratok behelyezését. A technikai részletekben ismerteti az operáló mikroszkóp, a speciális keresztmetszetű tű és a varróanyagok fontosságát. A centrumban nem felszívódó anyagot (10 nullás nylon), peripberiásan esetleg felszívódót (7 nullás chrom catgut) ajánl. Jó ábrákat találunk a varrat helyes beöltésének mélységéről merőleges és ferdén metszett sebajkak esetében. Szövetveszteséggel járó cornea vagy sclerasebek esetén lebenyátültetést javasol, ezzel olyan szemek is megmenthetők, melyek régen enucleatiora kerültek volna. A negyedik fejezet az iris és lencse társuló sérüléseiről szól. Az irist, ha a szövete ép, inkább reponálni javasolja, nem tart az ebből származó infectiótól. A lencse sérülése esetén utóbbinak lehetőleg teljes eltávolítása mellett száll síkra, ha ez a művelet a sérülésen át nem lehetséges, a sérülés zárása után lebenyes seben keresztül. Az ötödik fejezet az üvegtest sérüléseit és annak ellátását tárgyalja. A hatodik fejezet az intraocularis idegen testek eltávolításának lehetőségeivel foglalkozik. Ehhez a műtéthez feltétlenül általános anaesthesiát javasol. Az elülső csarnokban, lencsében lévő corpusokat mindig eltávolításra szorulónak ítéli, még ha nem mágnesesek is. Sorra veszi a bulbus különböző szektoraiban helyet foglaló mágneses idegen testek kihúzásának célszerű útját. A hetedik fejezet a tompa sérülések után létrejövő hyphaema és másodlagos glaucoma sebészi kezelésének lehetőségeit taglalja. Bölcs Sándor R. Sachsenweger: Augenkrankrankheiten im Kindesalter. Ed. Veb. Georg. Thieme Leipzig 1973. A gyermekszemészet iránt évtizedek óta növekvő érdeklődés vezette a szerzőt könyvének megírására. Tudatosan kerüli az átfogó ábrázolási módot olyan betegségeknél, melyek gyermekkorban előfordulhatnak, de nem típusosak. Ugyanilyen okból nem közöl sok olyan ábrát, melyek majdnem minden szemészeti tankönyvben megtalálhatók. Kimerítő és alapos tanulmányozás alá veti a gyermekkor specifikus szembetegségeit, a látószerv és látásfunctio physiologiás fejlődését. A könyvet 17 fejezetre osztja. Az első a szemhéjakkal foglalkozik. Fejlődéstan 300
