Szemészet, 1974. (111. évfolyam, 1-4. szám)

1974 / 1. szám

Beteganyag és módszer

Jelen közleményünkben 40 d. p. r.-ben szenvedő betegnél glaucoma irányában végzett vizsgálatokról számolunk be.

28 férfi és 12 nőbeteget vizsgáltunk. Amennyiben lehetséges volt, a hozzátartozókat is berendeltük vizsgálatra.

Kontrollként 38 véletlenszerűen kiválasztott beteg adatait használtuk, ezeknél a betegeknél a kormegoszlás, a fénytörés és a nemek szerinti megoszlás ugyanaz volt, mint a d. p. r.-s csoportban. A kontroli-csoport tagjai eredetileg más szembetegségek miatt jelentkeztek klinikánkon és évekig ellenőriztük őket. Glaucomára utaló gyanújel egyiküknél sem volt, családi anamnesisük glaukomára negatív volt.

A következő vizsgálatokat végeztük:

1. A közeli és távoli látóélesség meghatározása;

2. A fénytörés meghatározása és a cornea radius mérése;

3. Réses lámpa vizsgálat;

4. Szemtükrözés és a szemfenéki kép dokumentációja fundusfoto segítségével, kivéve azokat a betegeket, akiknél a törőközegek borússága vagy a szűkített pupilla a szemfenéki fényképfelvételt lehetetlenné tette;

5. Adaptometria (Goldmann-Weekers adaptometerrel)

6. Látótér vizsgálat;

7. Elektroretinographia;

8. Szemnyomás mérés Goldmann-f. applanatiós tonométerrel, ülő testhelyzetben. Néhányuknál (rosszul kooperáló gyermek, nystagmus, epilepsia) a szemnyomás mérés Mackay-Marg-elektronikus applanatiós tonométerrel történt. A szemnyomás mérést mindig ülő testhelyzetben végeztük.

é. 7 percig tartó tonographia; az elfolyási koefficienst és elfolyási számot a tonographia 0—4 perces és 3—7 perces szakaszára határoztuk meg.

10. Ha szükséges volt, terhelési próbát is végeztünk (folyadék-|-sötétszoba vagy homatropin terhelés) és gonioscopia is történt.

A degeneratio pigmentosa retinae diagnosisát a következő criteriumok alapján állítottuk fel:

1. Hemeralopia a kórelőzményben;

2. Jellegzetes fundus-kép;

3. Csőlátótér;

4. A pálcika adaptatio hiánya a sötét-adaptatiós görbén;

5. ERG-n kioltott scotopikus komponensek.

A glaucoma diagnosisát a következő criteriumok alapján állítottuk fel:

1. Emelkedett szemnyomásérték ismételt méréseknél;

2. Kóros napszaki tensio görbe;

3. Kóros tonographiás paraméterek;

4. A látóidegfő glaucomás kivájulása.

Glaucoma gyanú akkor merült fel, ha ismételten határérték körüli vagy emelkedett szemnyomás értékeket mértünk, kóros tonographiás paraméterekkel vagy anélkül, illetve a tonographiás paraméterek voltak kórosak szemnyomás emelkedés nélkül. A papillán nem volt glaucomás excavatio. A terhelési próbák pozitivek voltak.

Eredmények

Mind a 40 betegnek kétoldali d. p. r.-je volt, előrehaladott stádiumban.

Öt betegnél állapítottunk meg primaer glaucomát.

1. eset: 59 éves férfi beteg. Édesapjának volt d. p. r.-je, de glaucomája nem. Látáspanaszai gyermekkora óta voltak. Glaucomája rutin ellenőrzés során derült ki, két évvel ezelőtt. A csarnokzug nyitott volt.

11