Szemészet, 1973 (110. évfolyam, 1-4. szám)

1973-03-01 / 1. szám

Szemészet 110. 28—31. 1973.

A Gyöngyösi Városi Tanács V. B. Bugát Pál kórháza szemészeti osztályának (főorvos: Pintér László) közleménye

Elastotonometriával szerzett tapasztalataink

PINTÉR LÁSZLÓ — BÍRÓ ANDRÁS

A Filatov—Kalfa-féle elastotonometer négy különböző súlyával növekvő sorrendben végzett mérések eredményeinek koordináta-rendszerben való ábrázolásával kapjuk az elastotonometriás görbét. Ez a szem reakcióját mutatja a különböző súlyokkal való megterhelésre. Normális körülmények között közel egyenes vonalat kapunk. Az ettől eltérő, pathologiás görbék lehetnek rövidültek, megnyúltak, megtörtek és magasan elhelyezkedők. Dugvinov számos mérés alapján kidolgozta az átlagos, maximális és minimális normális görbét (1. és 2. ábra).

A tonometriás nyomás 3 tényezőtől függ: elsősorban a tényleges szemnyomástól, ezenkívül a szem burkainak elasticitásától — rigiditásától és végül az intraocularis ereknek a tonometer — súllyal való megterhelésre adott reakciójától. Az elastotonometria mindhárom komponensről felvilágosítást ad.

Az elastotonometria közben neurovascularis reflexmechanismus működik, amelynek feladata a szemnyomás kiegyenlítése a chorioidealis erek kaliberének változtatásával. Specifikus ingere a szemnyomás megváltozása.

Számos szerző, köztük Kalfa, Zubereva, Dugyinov, Vurgaft, Quintana munkái szerint az elastotonometria igen értékes módszer a glaucoma korai diagnosztikájában és a glaucomás folyamat dinamikájának tanulmányozásában. A házáig, irodalomban Korecz és Szirmák munkájában olvasható, hogy az elastotonometriás vizsgálatok komoly felvilágosítást nyújtanak a glaucoma-ellenes műtétek eredményességéről.

25

20

15

Emelked ts-.NoHg Alüpds:

Emelkedés é Hg

1. ábra. Normalis elastotonometriás görbék

28