Szemészet, 1973 (110. évfolyam, 1-4. szám)
1973-03-01 / 1. szám
simábbnak tűnt, a festék itt csak kis pontokban tapadt. A limbus és a szaru a fent jelzett néhány hely kivételével festődött. Ez után a hegesedési fázis következett, mely nagyon változatos, torz végállapothoz vezetett. Azokban az esetekben, melyekben a bulbus megmaradt, a limbus vélt tájékát és a szaruhártyát vaskos, heges kötőhártya borította. Ezt a felületet kevés könnyfolyadék, helyenként nyálkás szálagok fedték, tapadó könnyfilmet nem tudtunk megfigyelni. A kötőhártya felülete a legtöbb esetben fénytelen, kisebb-nagyobb foltokban száraz volt. Ez a végállapot a kísérlet megkezdése után, mintegy 2 hó múlva állandósult. b) Szövettani leletek. A mészsérülés után még a 7. napon is a limbus és környéke hámfosztott volt. A 14. napon eltávolítót szemgolyókban sorozatmetszés után láttuk először jelét annak, hogy a limbusra a kötőszövetben rejtőző hámnyúlványokból hámsejtek kúsznak. A későbbi időszakban, ha a szemgolyó megmaradt, durva, heges, egyenetlen felszínű kötőhártya fedte be a bulbus elülső szegmentumát. A felszínt többsoros laphám borította, melyben sok helyen leváló, piknotikus, torz sejteket láttunk. A felszínt borító hámban itt-ott bukkant fel csupán egy-egy kehelysejt. Csak a pislogóhártya alatti recessusban maradt meg a kötőhártyabám nyálkatermelő képessége (10. ábra). 10. ábra. Igen súlyos mészsérülés után 1 hónappal. A pislogóhártya alatti recessusban marad kehelysejtet termelő hám. H. E. lOOx-os nagyítás Megbeszélés Különböző súlyosságú mészsérülés után vizsgáltuk a limbus hámjának regenerációját, a kehelysejtképződés megindulását, és a könnyfilm kialakulását. Az első kísérleti csoportban a 7. nap körül jelentek meg a kehelysejtek, a könnyfilm is ebben a kísérleti időszakban kezdett jól tapadóvá, mozgathatóvá válni. A 14. napon már számos kehelysejtet találtunk a hámban. A szaru sima, csillogó, a könnyfilm normális, jól tapadó, szabadon mozgatható volt. A II. csoportban a regeneráció az I. csoporthoz képest elhúzódott. Ebben a kísérleti csoportban a 14. nap körül kezdett a felszín csillogóvá válni, a perifériás cornea-részeken a könnyfilm még nem alakult ki. Ekkor a felszínt köbhám fedte, a limbus hámjában elvétve egy-egy kehelysejt jelent meg. Egy hónappal a kísérlet kezdete után a limbust és tájékát könnyfilm védte, a felszín csillogó volt. Ebben a periódusban a szaruhártyát többrétegű laphám, a limbust köb- és laphám borította, a kehelysejtek száma növekedett. Két hónap elteltével sima felszín alakult ki, melyen a könnyfilm jól tapadt és akadálytalanul mozgott. Ebben az időszakban a limbus hámja már sok kehelysejtet termelt. A nyákanyagok képzésében a jelen kísérleti feltételek mel18
