Szemészet, 1973 (110. évfolyam, 1-4. szám)

1973-08-01 / 3. szám

ten és ismét eltűnt a tabletta szedésének abbahagyása után. Davidson (1971) is említ egy esetet, ahol a fogamzásgátló tabletta szedése közben retina-oedema lépett fel.

9. Macula-táji elváltozásokat két közleményben találhatunk. Paufique és Magnard (1969) betegénél a macula-tájon pigmentált deg. folt lépett fel. A szerzők véleménye szerint, az előzőleg károsodott macularis rostok fokozottan érzékenyek lehettek a tabletta okozta „károsító” hatás iránt. A látóélesség javult a tabletta szedésének abbahagyása után és ismét romlott, amikor a beteg újra kezdte szedni a fogamzásgátlót. Hasonló pathomechanismust képzelhetünk el Kálmán (1972) esetében is: egy fiatal nőbetegnél, akinél myopiás szemfenéki elváltozások voltak, a tabletta szedése közben fejlődött ki vérzés a macula-tájon, majd gyorsan és a megszokott klinikai lefolyástól kissé különbözően Fuchs-folt keletkezett. A beteg a tabletta szedését szemészeti okból abbahagyta, majd ismét kezdte szedni, amikor is a macula-táj ismét bevérzett.

10. A 'pwpilla-oedema volt az első szemészeti komplikáció, amelyet az oralis fogamzásgátlókkal kapcsolatban említettek (Walsh 1965). Izolált papilla-oedemát is leírtak, valamint papilla-oedemát az ún. pseudotumor cerebri kórképével kapcsolatban. Pseudotumor cerebri-nek nevezik azt a klinikai képet, amikor agynyomásfokozódás tüneteit találjuk, agy daganat nélkül. Mind ez ideig 20 esetet írtak le, a legtöbb részletes esetismertetésben teljes gyógyulást említenek, vagy az oedema finom maradványai láthatóak a látóidegfőn a többi tünetek fokozatos eltűnésével (Zilkha 1964; Walsh 1965; Walsh és mtsai 1965; Hollwich és mtsai 1969; Graeber 1970; Grandjean 1970; fíarklay 1971; Davidson 1971; Saracco és mtsai 1971; Galand 1972).

11. Egyes esetismertetések jelentek meg a fentieken kívül protrusióról (az orbita vénás thrombosisával magyarázták), diplopiáról, n. abducens bénulásról, ophthalmoplegia internáról, a. ophthalmica keringési zavaráról stb. (Walsh és mtsai 1965; Davidson 1971).

12. Davidson (1971) a Nagy-Britanniában összegyűjtött esetek ismertetése során 34 olyan látászavart említ, ahol a tünetek igen enyhék voltak, um. photophobia, villámlás, fénycikázás észlelése, a látás elborulása, accomodatiós zavarok, a látás néhány perces elvesztése stb. Ezen betegek egy része prostatacarcinomás férfi volt, mivel a gépi feldolgozásnál a kódrendszer csak női nemi hormonokat regisztrált és nem tett különbséget az oestrogen és a stilboestrol között.

13. Az oralis fogamzásgátlóknak — mint steroid hormonoknak — a hatását vizsgálták a szemnyomásra. Crews (1971) említ hozzászólásában egy fiatal nőbeteget, akinél glaukomás roham fejlődött ki a fogamzásgátló tabletta szedése során — a szerző feltételezése szerint a steroid készítmény okozta folvadékretenció következtében.

Meyer és mtsai (1966 a) norethynodrel és mestranol adása előtt és a kezelés folyamán vizsgálták a szemnyomás viselkedését 20 nyílt zugu glaucomás betegnél (11 férfi, 9 nő, 52 — 78 életév között). Úgy találták, hogy a szemnyomás az eredeti szemnyomásértéktől függően csökkent. A vizsgálatot tovább folytatva, Meyer és mtsai (1966 b) kettős vak próbát végeztek 22 nyílt zugu glaucomás betegnél (16 férfi és 6 nőbeteg, 54 — 81 életév között). Ezen betegek glaucomája compenzált volt. A fogamzásgátló tabletta hatására szintén szemnyomáscsökkenés jött létre. A szedési időtartam növekedésével a szemnyomáscsökkenés mértéke nőtt. Anderson és Martin (1969) norethynodrelt és mestranolt adtak menopausában levő nőknek, illetve néhány olyan fiatal nőnek, akinél ovariumexrtirpatio történt. A szerzők azt nem említik, hogy az ovarium eltávolítás félvagy kétoldali volt-e? A szemnyomást Goldmann-féle applanációs tonométerrel mérték. 134 nőbetegnél kezdték meg a vizsgálatokat. 6 hónapos szedés után

165