Szemészet, 1973 (110. évfolyam, 1-4. szám)

1973-05-01 / 2. szám

ÜLÉSJEGYZÖ KÖNYV

JEGYZŐKÖNYV

a Magyar Szemorvos Társaság 1972. november 24-én, az I. sz. Szemklinikán tartott tudományos üléséről.

1. Süveges Ildikó :

Adatok a dystrophia corneae reticulata pathogenesiséhez

Dystrophia corneae reticulata eseteiben amyloid lerakódása okozza a csík-, vonalalakú homályokat a cornea substantia propriajában (Klinthworth, 1967).

Az amyloid keletkezéséért a legtöbb szerző a cornea fix sejtjeit, a keratocytákat teszi felelőssé.

A szerzőnek két esetben sikerült szövettanilag feldolgozni olyan corneákat, ahol a fix sejteken kívül nagy számban voltak egyéb kötőszöveti és RÉS sejtek is. Feltételezhető, hogy ezek a limbus felől bevándorló sejtek termelik az amyloidot is. Activ tevékenységük mellett szól még, hogy a hám és a membrana Bowmani között kötőszövetes lemez található, amely emlékeztet a keratoplasticák után kialakult keratoplastios membránra. Ez utóbbit több szerző feltételezése szerint ugyancsak a gazdaszövetből bevándorolt kötőszöveti sejtek termelik.

Hozzászólás :

Fehér János :

Az amyloid kimutatása rácsos degeneratio miatt eltávolított corneákban a modern histokémiai, fluorescens mikroszkópos technika, pol. mikroszkópia, elektronmikroszkóp alkalmazásával vált lehetségessé. Az utóbbi években a Romhányi-féle polarisatiós optikai módszerek módosításával az igen finom amyloid gócokat is sikerült kimutatni, ill. elkülöníteni az ép collagen-rostoktól. Ezzel a módszerrel kimutattuk az amyloid jelenlétét a keratocytákban intracellularisan. Ügy véljük, a betegség lényegét a keratocyták öröklött anyagcserezavara jelenti: a sejtek collagen-rostok helyett vagy azok mellett amyloidot termelnek.

Válasz :

Megköszöni az értékes kiegészítést és a nagyon szép ábrák bemutatását. Szeretné megkérdezni, hogy az intracellularis amyloid localisatio az amyloidra vagy az amyloid praecursorára értette-e ? Elektronmikroszkópos vizsgálatok kapcsán kimutatták, hogy a sejtekben az amyloid előanyaga, a protein-váz képződik. A MPS-kal történő cementálás intercellularisan történik.

Fehér János :

Az amyloidot ki lehet mutatni; ezt a megfigyelést elektronmikroszkópos megfigyelések igazolták.

2. Mailáth László, Nagy György :

A polycythaemia vera szemfenéki képéről

Szerzők röviden ismertetik a polycythaemia vera belgyógyászati és szemészeti tüneteit. A jellegzetes szemfenéki elváltozások — amelyet fundus felvétellel demonstrálnak — és azok súlyossága alapján, az általuk ismételten vizsgált 61 beteget négy csoportba osztják. Megállapítják, hogy a szemfenéki kép súlyossága a vörösvérsejtszámtól és a betegség fennállásának időtartamától egyaránt függ. Belgyógyászati remissióban a szemfenéki kép részben, vagy teljesen normalizálódhat. Az irodalomban közölt arteria spasmusos és vénás pangásos komplikációk eredetét keresve statisztikai módszerrel hasonlítják össze az enyhe komplikációval nem járó esetek között fellelhető artéria szűkülettel, illetve vénás pangással jelentkező formákat. A különböző typusok között nem találnak szignifikáns különbséget a vérben észlelt eltérések alapján. Az arteria szűkületes csoportot vizsgálva megállapítják, hogy ezek előfordulása nem függ össze a polycythaemiában egyébként gyakran jelentkező hypertoniával. Végül súlyos komplikációval járó eseteiket ismertetik.

153