Szemészet, 1972 (109. évfolyam, 1-4. szám)
1972 / 1. szám
Szemészet 109. 3«— 3S. 1972. Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. ez. Szemklinikájának (igazgató : Németh Béla egyetemi tanár) közleménye A könny szerepe a cornea felszínes ereződésében IMRE GYÖRGY, PÁL MAGDA és SALACZ GYÖRGY Szeghy (1969) állatkísérletei szerint emberi vagy nyúl könny intracornealis injekciói után súlyos cornea ereződés keletkezik, ezért az a véleménye, hogy a könnynek fontos szerepe lehet a cornea ereződésében. Vizsgálatai szerint a könny intracornealis befecskendezése csak akkor nem okoz ereződést, ha az összegyűjtött könnyet előzetesen 100 °C-os vízfürdőbe helyezik 30 másodpercre. Saját előző vizsgálataink szerint (Imre, 1964; 1966; 1969) az érújdonképződések, így a cornea ereződés feltételei közül is legfontosabb az ereződő szövetek tartósan fokozott tejsav koncentrációja. A cornea ereződés másik fontos feltétele a cornea tömöttségének csökkenése (Cogan, 1949). Hámfosztott szakaszokon a corneába diffundáló könny csökkentheti a cornea tömöttségét, de hogy növeli-e egyúttal a cornea tejsav koncentrációját, azt csak valószínűsítik Erdei, K. László és Juhász (1971) adatai, melyek szerint a könny piroszőlősav tartalma nagyobb, mint a serumé. A könny tejsav koncentrációjára vonatkozóan nincsen adat. Ezért megvizsgáltuk, hogy milyen a könny tejsav tartalma és állatkísérletben ellenőriztük, hogy felforralása után valóban elmarad-e cornea ereződést okozó hatása. Anyagok és módszerek 8 egészséges emberi szem kötőhártyájának alsó áthajlásából capillaris csővel egyenként 0,2—0,4 ml könnyet gyűjtöttünk, Barker és Summerson (1941) módszerével meghatároztuk e minták tejsav koncentrációját, majd kiszámítottuk ezek számtani átlagát és a standard deviatiót (SD). Az egyik szemből gyűjtött könnymennyiség felét 1 percre 100 °C-os vízfürdőbe helyeztük és tejsav koncentrációját ezután határoztuk meg. Nyulak kötőhártyájáról hasonló módon könnyet gyűjtöttünk. Az összegyűjtött könnyet tartalmazó kémcsövet 1 percre 100 °C-os vízfürdőbe helyeztük, majd lehűtöttük és belőle 0,05—0,05 ml-t 5 nyúlszembe intracornealisan befecskendeztünk. Az intracornealis injekciók technikája ugyanaz volt, mint előző kísérleteinkben (Imre, 1966) és Szeghy (1969) kísérleteiben. A kísérlet 4. napján megismételtük az intracornealis injekciókat. Az állatok a könnygyűjtést megelőzően 2 napon át, majd az első injekció után is 6 napon át naponta ötször Chloramphenicol cseppeket kaptak. A könny injekció után Szeghy (1969) kísérleteihez hasonlóan csak átmeneti cornea borússág támadt, tartósan csak a tű beszúrásának helye volt látható, beszűrődés egyetlen esetben sem keletkezett. A kísérlet 4., 6. és 8. napján nagy nagyítás alatt lemértük a cornea ereződés hosszát, kiszámítottuk ennek számtani átlagát és a standard deviatiót. Eredmények A 8 emberi köny minta tejsav koncentrációit az I. táblázatban tüntettük fel. összehasonlításul: a vénás vér tejsav koncentrációja éhezés és teljes pihenés után Tietz (1970) adatai szerint 0,55—1,15 mM/L. A felforralt könny intracornealis injekcióit követő cornea ereződés adatait a II. táblázatban tüntettük fel. 34
