Szemészet, 1972 (109. évfolyam, 1-4. szám)
1972 / 4. szám
Ép szemteke. Accomodatio Colenbrander szerint: jobb o.: 4 D bal о12 D Ellenőrző vizsgálat 7 nap múlva: У: °j o + l,0 D sph = 1,0 T: Jobb o.: ép szemteke. Accomodatio Colenbrander szerint: jobb o.: 9 D bal o.: 12 D Ellenőrző vizsgálat 14 nap múlva: V: + 1,0 D sph elf. T: ^ Jobb o.: ép szemteke. Accomodatio Colenbrander szerint: jobb o.: 10 D bal o.: 12 D A betegség második hetében észlelt accomodatio zavar két hét után rendeződött. Differential-diagnostikai szempontból szóba jöhet betegünk esetében egy esetleges mérgezés. A beteg foszfotion méreggel permetezett. A szerves foszforsavészterek kolineszteráz bénítok. Hatásuk eredményeként az acetilkolin felhalmozódik az autonom synapsisokban, a postganglionaris parasympathicus és a vázizomzati idegvégződésekben is, irre versi bilis gátlás jön létre. A méreg tüdőn és bőrön át szívódik fel. Az acetilkolin felhalmozódása muszkarinszerű tüneteket és utóbetegségként végtagbénulást eredményez. Szemtünetek: könnyezés, szemhéjremegés, miosis, mely nem paralel az általános tünetekkel. Okozhat alkalmazkodási görcsöt és erythropsiát is. Az érzékenység foka együtt nő az expositio tartamával (Grósz). Acers ellenoldali hemiplegiával szövődött (kar-(-láb) h. z. o. esetéről számol be, amely hemiplegiák két, ill. három hónap múlva oldódtak. Edgarton 1945-Ъеп közzétett statisztikája szerint 2250 h. z. o. esetben 47 n. abducens paresist észlelt, /5%-ban egyéb paresist. Megfigyelése szerint a n. oculomotorius bénulása a leggyakoribb. Hermann által leírt h. z. o. esetben a hólyagok typikus localisatiója után a hatodik napon abducens paresis lépett fel, amely a huszadik napon megszűnt. Leuenberger 9 év alatt 110 esetben észlelt h. z. o.-t. Szemizom-paresist 10°/oban talált, 6% -ban részleges occulo motorius bénulást. A paresis és a bőrtünetek nem egyidejűleg jelentkeztek. Késői bénulást hat hét elteltével is észlelt. Radnót és Bajnok anyagában az 7. sz. Szemklinikán 1954—1964. között ápolt h. z. o. esetek száma 41, 20—30 éves kor között 1 beteg, 3 esetben lépett fel n. oculomotorius bénulás. Siegert n. oculomotorius és n. abducens paresist észlelt, melyet exophthalmus kísért. Hat hónap múlva oldódtak az izom-paresisek, csökkent az exophthalmus. Siegert leírja egy 42 éves férfibeteg h. z. o. esetét, akinél exophthalmus, keratitis és ophthalmoplegia totalis szövődött. Fél év elteltével convergentia insuffitientiát észlelt. Velhagen izolált ophthalmoplegiáról számol be, ahol az absolut pupilla-merevség reflectorikus pupilla-merevségbe ment át, és néhány évig fentmaradt. Az általunk áttekintett irodalomban, a h. z. o. idegrendszeri szövődményei között, ép szemteke mellett, accomodatiós zavar leírását nem találtuk. A h. z. o. együtt járhat a n. oculomotorius, ritkábban a n. trochlearis és a n. abducens megbetegedésével, így accomodatiós zavar kialakulásának a lehetősége is fennáll a III., IV. és VI. agyidegek magvainak mesencephalikus ill. pons-beli elhelyezkedése (egymás mellett ill. alatt) miatt. Goodbody h. z. o. kapcsán írt le homolateralis oculomotorius nuclearis paresist. 278
