Szemészet, 1972 (109. évfolyam, 1-4. szám)
1972 / 4. szám
Backhausz és mtsai 1959, 1963, 1967, (2, 7, 3.) vizsgálataik során igazolták, hogy a normál felnőtt populáció körében nagy gyakorisággal előforduló, környezeti antigének hatására keletkező többfajta ellenanyag egyidejű titer-meghatározása jó felvilágosítást nyújt a szervezet immunológiai reactivitására vonatkozóan. A humoralis ellenanyagok titere egyes betegségek esetén (pl. paraproteinaemia, immunglobulin-hiány, malignus lymphoma, stb.) változik és ez a változás összefüggésben van a betegek immunológiai állapotával. A retina-gyulladásos betegek 20 ellenanyagának titer-értékét a normál kontroli-csoport értékeivel összehasonlítottuk. A kapott értékek matematikai analysisét elvégeztük. Az eredményekből kitűnt, hogy míg retinitis centralis serosa esetében 11 ellenanyag titere szignifikánsan nőtt, 1 ellenanyag titere szignifikánsan csökkent, addig periphlebitis retinae esetében szignifikánsan csökkent 6, és nőtt 1 ellenanyagtiter. A CWs-féle retinitis egy esetében bár szignifikancia nem számolható, de feltűnő, hogy az ellenanyagszint erősen csökkent! Az isohaemagglutinin titere retinitis centrálisban szignifikánsan, periphlebitis retinae esetében jelentősen, Coats-féle retinitisben mérsékelten nőtt. Figyelemre méltó, hogy betegeink 70%-a ,,A” vércsoportú. Az egyedi vizsgálatok során periphlebitis retinaeben a tuberculinra ható ellenanyagok titere a normál populációhoz viszonyítva nőtt. Két betegnél positiv tuberculinra ható ellenanyag titert és két betegnél positiv Mantoux reactiót észleltünk, amelyből három eset a feltételezett TBC allergia gyanúját igazolta. Egy esetben positiv Wassermann reactiót tapasztaltunk, 3 betegnél a Gamma-Latex vizsgálat positiv volt. A retinitis centralis serosa egy esetében volt positiv tuberculinra ható ellenanyag-titer. Az ellenanyag hatással rendelkező immunglobulint az IgG-, IgA-, IgM-globulinok mennyiségét vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy a retinitises betegeknél ezek a plasma-fehérjék a normál átlagértékhez viszonyítva változnak. Ha a betegek immunglobulin értékeit a normálértékekhez viszonyítottuk, legkisebb eltérést az IgG-nél, jelentősebb eltérést az IgA és IgM mennyiségi értékeinél észleltünk. A retina különböző gyulladásaiban az immunglobulinok változásának a mértéke és iránya nem azonos. Az IgG értéke retinitis centralis serosában és periphlebitis retinaeben mérsékelten emelkedett, Coats-féle retinitisben enyhén csökkent, a változások azonban a normál értékhatáron belül vannak. Az IgA mennyisége retinitis centralis serorában és Coats-féle retinitisben jelentősen nőtt, az IgM értéke retinitis centralis serosa esetében erősen nőtt, Coate-féle retinitisben pedig a normál értékhez képest jelentősen csökkent. E változások a normál értékhatáron vannak, kivéve az IgM értékét, amely retinitis centralis serosában a normál értékhatárnál jelentősen magasabb. Az említett retina-gyulladások különböző pathologiai folyamatok következményei. A retinitis centralis serosát a chorioidea, a Coats-féle retinitist az arteria centralis retinae capillaris rendszerében keletkezett zavarok okozzák. A periphlebitis retinae esetében specifikus sarjszövet képződik az érfalban és a környező retinában. A pathomechanismus különbözősége egymástól eltérő kórképeket hoz létre és ez a különbség immunológiai vizsgálataink eredményeiben is megnyilvánult. A vizsgálat során kapott immunológiai kép chronikus gyulladásra jellemző, amely megfelel a klinikai kórfolyamatnak. Az ellenanyagok egy részének titere magasabb, más ellenanyagok titere alacsonyabb, mint a normál egyéneknél. Hogy ez a változás a fertőzésnek következménve-e vagy alapja, ezt további vizsgálatokkal kívánjuk eldönteni. Eredményeinkből úgy tűnik, hogy az immunglobulinok mennyisége a retina268
