Szemészet, 1972 (109. évfolyam, 1-4. szám)

1972 / 1. szám

leges elhelyezkedésű lipoidok adják a negatív kettőstörést. Toluidinkék festés után a kettőstörés fokozódása úgy magyarázható, hogy a festék-moleculák a lipoidokkal parallel kapcsolódnak a structurára, és az azonosan orientált lipoid és festék összegeződő anisotropiája eredményezi a kettőstörés fokozódást.

Hasonló mechanismus alapján fokozódik a keratocyták anisotropiája rivanol reactió után. A rivanol molecularis configuratiójából adódóan azonban lipoid extractio után is negatív előjelű a kettőstörés, mivel a rivanol haránt associatiója a lipoprotein membrán fehérje részéhez lipoidok hiányában is biztosítva van.

Elektronmikroszkópos vizsgálataink egyezően a korábbi megállapításokkal(t/a&w<s,1961; Teng, 1962; Varga és Lovas, 1969; Radnót, 1970 stb.) a keratocyták plasmájában sima és granulált felszínű endoplasmás reticulumot és más sejt-organellumokat mutattak ki, amelyek a hosszan elnyúló sejttestben hosszirányba rendeződtek. A sejt-organellumok lipoprotein membránjai adják a polarisatiós optikailag észlelt — a lipoprotein membránokra jellemző — anisotropia egy részét. Az anisotropia másik része a plasma-nyúlványokat borító sejt-membránoktól származik.

Az elektronmikroszkópos vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a kötőszöveti sejtek aktivitása — fibroblastikus tevékenysége — arányban áll az organellumok mennyiségével. Ebből következik, hogy polarisatiós optikailag az aniso-4. ábra. Nyúl szaruhártya. Elektronmikroszkóp. Kb. 9400 X. Keratocyta aktivált stádiumban.

l