Szemészet, 1972 (109. évfolyam, 1-4. szám)

1972 / 1. szám

leges elhelyezkedésű lipoidok adják a negatív kettőstörést. Toluidinkék festés után a ket­tőstörés fokozódása úgy ma­gyarázható, hogy a festék-mo­­leculák a lipoidokkal parallel kapcsolódnak a structurára, és az azonosan orientált lipoid és festék összegeződő anisotropiá­­ja eredményezi a kettőstörés fokozódást. Hasonló mechanismus alap­ján fokozódik a keratocyták anisotropiája rivanol reactió után. A rivanol molecularis configuratiójából adódóan azonban lipoid extractio után is negatív előjelű a kettőstörés, mivel a rivanol haránt associ­­atiója a lipoprotein membrán fehérje részéhez lipoidok hiá­nyában is biztosítva van. Elektronmikroszkópos vizs­gálataink egyezően a korábbi megállapításokkal(t/a&w<s,1961; Teng, 1962; Varga és Lovas, 1969; Radnót, 1970 stb.) a ke­ratocyták plasmájában sima és granulált felszínű endoplasmás reticulumot és más sejt-orga­­nellumokat mutattak ki, ame­lyek a hosszan elnyúló sejttest­ben hosszirányba rendeződtek. A sejt-organellumok lipopro­tein membránjai adják a pola­­risatiós optikailag észlelt — a lipoprotein membránokra jel­lemző — anisotropia egy részét. Az anisotropia másik része a plasma-nyúlványokat borító sejt-membránoktól származik. Az elektronmikroszkópos vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a kötőszöveti sejtek akti­vitása — fibroblastikus tevé­kenysége — arányban áll az organellumok mennyiségével. Ebből következik, hogy pola­­risatiós optikailag az aniso-4. ábra. Nyúl szaruhártya. Elektron­­mikroszkóp. Kb. 9400 X. Keratocyta aktivált stádiumban. l

Next

/
Thumbnails
Contents