Szemészet, 1972 (109. évfolyam, 1-4. szám)

1972 / 4. szám

(Jelenleg csupán az előbbiekkel kapcsolatos észlelésekről számolunk be). Kíváncsiak voltunk, hogy vajon kimutatható-e valamiféle kapcsolat, ill. összefüggés: a) az anticornealis antitest titerértékei, b) a szaruhártya elszürküléséhez vezető alapbetegség, c) az ismételt transplantatio ténye és számszerúsége és d) a keratoplastica várható eredményessége között.

Betegeink peripheriás vérében a transplantatio előtt és után hetenként rendszeresen ellenőriztük a fvs-szám, a qualitativ vérkép, a vvt., valamint a thrombocyta-szám további alakulását. Tettük ezt azért, hogy az immunosuppressio mértékére és az esetleges toxicus hatásra ezekből valamelyest következtetni tudjunk.

Eredmények

Keratoplastica összesen 33 betegen történt. Ezek között 19 mész-, 4 egyéb kémiai anyag által sérült, 4 keratitises, 4 corneadegeneratióban szenvedő és 2 traumás eset szerepelt (I. táblázat).

I. táblázat

Aetiologia

Eset

szám

Átlagos At. t.

Keratopl. + ALG Th.

Eredmény

nem

történt

történt

0

1

2

3

Mész..........................

19

13,8

4

15

3

3

4

5

Keratitis .................

4

14

___

4

1

2

1

E. kémiai anyag. . .

4

11

1

3

1

2

Trauma ...................

2

10

—

2

2

Degeneratio............

4

9

1

3

3

ö = 33

6

27

3

4

7

13

Az átlagos anti-cornealis antitest-tite^ relative legmagasabb a keratitises és a mész-sérüléses, legalacsonyabb pedig a degeneratiós, valamint a traumás csoportban volt. (Úgy tűnik tehát, hogy az antitest-titer emelkedése leginkább a chr. gyulladással járó esetekben észlelhető.)

A 33 keratoplasticás eset közül 27 egyidejűleg — az említett módon — ALG therapiában is részesült . (Nem kapott ALG-1 a 4 cornea-dvstrophiában szenvedő beteg és a két traumás eset). Ezek közül 20-nak. az eredménye lényegében (2. csoport), vagy minden vonatkozásban (3. csoport) kielégítőnek mondható. Ez azt jelenti, hogy a 2. csoportban a cornea semitransparens, a 3. csoportban pedig teljesen transparens maradt. A korábbiakhoz viszonyítva különösen feltűnő a rekeratoplasticák utáni szokatlanul békés, gyulladásmentes postoperativ lefolyás! ALG nélkül ilyenkor hamarabb és hevesebb tünetek közepette következik be az ún. ,,second set” reactio. Technikai okok miatt nem értékelhető 3 eset. Sikertelen transplantatio (1. csoport) a mész-sérültek és a keratitisesek csoportjában fordult elő, vagyis ott, ahol egyben az anticornealis antitest titerértékek is emelkedettebbek voltak.

Az antitest titer és a műtét eredményességének (aetiologiai csoportoktól független) relatióját mutatja az 1. ábra. Az idevágó kontroll-, valamint az egyéb szervellenes antitest-vizsgálatok eredménye szerint emelkedettnek csupán a

260