Szemészet, 1972 (109. évfolyam, 1-4. szám)
1972 / 4. szám
Szemészet 109. 254—258. 1972. Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. Szemklinika (igazgató : Németh Béla egyetemi tanár) közleménye A „macula-lyuk” és az ablatio megelőzésének kérdése HUDOMEL JÓZSEF, FARKAS ÁGNES, BOHÁR ANNA Tankönyvi adat, hogy a macula területén, a fovea centrálisban képződő lyuk (foramen maculae luteae, a továbbiakban FML) ablatiót okozhat, különösen myopiás szemekben. Kevésbé ismert, hogy az ilyen eset kivételesen ritka. Irodalmi adatok szerint a maeula-lyukkal járó ablatio gyakorisága 0,3%—6%-ra tehető (Meyer—Schwickerath, 1961). A hegesedés, amely napfogyatkozást fényvédelem nélkül szemlélők maculájában keletkezett, megmutatta, hogy ily módon napfény vagy műfény alkalmazásával megelőző műtét végezhető (Meyer—Schwickerath, 1951, Kettesy, 1957, Bárdy, 1961). A fotocoagulatio (Fc) elterjedésével az eljárás ,,divatba jött”, — ugyanakkor előtérbe került az FJWX-ablatio viszony, valamint a Fc javallat kérdése is. Ennek köszönhető, hogy az activ kezelés visszaszorult, noha egységes álláspont nem alakulhatott ki. Klinikánkat számos beteg keresi fel FML-nak vélt elváltozás Fc-ja céljából, — ezért indokolt, hogy a praeventiv műtét hasznát, kárát illetően tapasztalatunkat, véleményünket elmondjuk. A betegség lényege, hogy a Henle-féle rostréteg a foveában megszakad, a belső határhártya alatt folyadék gyűlik meg, azt elemeli, esetleg átszakítja, a neuroepithel azonban a helyén marad; réteges lyuk képződik. Vogt (1936), Elwyn (1946), Kronzweig (1950), Heinzen (1960), Velhagen (1965), Combery (1969) és mások véleménye szerint a cystoid maculában a belső határhártya megszakadásával valódi lyuk képződik; míg Bangerter (1945), Frangois (1958), Favre (1960), Streiff—Babel (1963) és mások a neuroepithel épségét tartják meghatározónak; a lyuk réteges marad a belső határ hártya átszakadása esetén is. Mellettük szól az a gyakori megfigyelés, hogy ablatio esetén, ha széli szakadás és FML együtt fordul elő, a széli lyuk elzárásával az ablatio meggyógyul, a „FML” eltűnik — nagyfokú myopia eseteit kivéve (Neubauer 1961, Velhagen 1965, Gallada és Tardos 1966, Cornberg 1969). Söllner és Lund (1961) hullaszemekben 30%ban (!) találtak leválás nélkül retina-szakadást, eszerint nem túlzott feltételezni, hogy FML + ablatio eseteiben is fennáll rejtett, széli szakadás. Meyer—Schwickerath (1961) szerint FML-hoz ritkán társul széli szakadás. Hervouet (1970) Gonin megállapításával szemben úgy véli, hogy az ablatiót a chorioidea megbetegedése okozza, a lyukképződés másodlagos. Felfogása ablatio A FML eseteiben helytálló lehet. Figyelembe véve Yamoda (1969) elektronmikroszkópos vizsgálatait, mely szerint a belső határhártya vastagsága a macula szélén 1,5y, míg a foveában csupán 10—20 ту, a FML körüli bizonytalanság abból adódik, hogy vizsgálómódszereink — beleértve a biomikroszkópiát is (Goldmann, 1961, Busacca és munkatársai 1957) — a cystoid macula pontos megítélésére elégtelenek. Ily módon-а praeventiv műtét javallata szubjektív, a veszélyeztetettség vélt mértékétől függ. Ebben szerepet játszik az üvegtest állapota, a FML alakja és parallaxisa, a fénytörés, a társszem állapota és a megmaradt látásélesség. — .^ FML és hátsó üvegtestleválás esetén Böck (1959), Meyer—Schwickerath (1959), Heinzen (1960) szerint praeventiv Fc indokolt. Az üvegtest zsugorodási folyamatát figyelve úgy láttuk (Hudoínel—Kelemen, 1971), hogy aktuális állapota nem ítélhető meg. A kéreg hőérzékenysége viszont igazolt (Qloor— Werner, 254
