Szemészet, 1972 (109. évfolyam, 1-4. szám)
1972 / 2. szám
klinikai tünetei — a ciliaris injectio és a hátsó lenövések hiánya, a praecipitaturaok jellege, az, hogy a betegség befolyásolhatatlan és a hályogműtét jó prognosis!! ebben a betegségben — együttesen amellett szólnak, hogy a Fuchssvndroma oka nem gyulladásos folyamat. Goldberg és mtsai (1965) szintén lymphocytákat, histiooytákat és plasma-sejteket találtak Fuchs-syndromás betegek irisében, de e sejtek egyes esetekben kifejezettebb infiltratiót is képeztek az irisben és a csarnokvízben is voltak sejtek. Megfigyeléseik ellentétben állnak saját megfigyeléseinkkel, ezért emlékeztetni akarunk arra, hogy enyhe, chronikus iridocvclitisek is vezethetnek hosszabb idő után a 2 iris színe közti különbséghez! A corpus ciliare károsodását ebben a betegségben az a tény is bizonyítja, hogy a Fuchs-syndromás szemek csarnokvíztermelése szignifikánsan alacsonyabb az ép szemekénél. A Fuchs-syndromás szemek csökkent csarnokvíztermelése ugyanakkor összefüggésbe hozható azzal a teóriával, hogy a Fuchssvndroma a symphathicus idegrendszer károsodásával kapcsolatos; Swegmarlc (1964) vizsgálatai szerint ugyanis a sympathicus károsodás a csarnokvíztermelés zavarát is okozhatja. A csökkent csarnokvíztermelés táplálkozási zavart is jelenthet és ez összefüggésbe hozható az ebben a betegségben feltűnően gyakori katarakta és simplex typusú glaukoma keletkezésével. Katarakta Perkins (1966) szerint az esetek 75%-ában fordul elő, simplex typusú glaukoma pedig 15—25%-ban és elsősorban azokban a szemekben, melyekben katarakta is képződött. (Coles, 1964). Megemlítjük itt, hogy Becker és Shaffer (1961) szerint is a trabecularis functio károsodását okozhatja a csarnokvíztermelés csökkenése. A mi 6 esetünk közül 4 esetben volt a C érték 0,12 vagy ennél kevesebb, ezért bár a szemnyomás csak egy esetben volt 30 Hgmm, a glaukomára való hajlamot ezek az esetek is igazolják. A csökkent csarnokvíztermelés előző vizsgálataink szerint egyébként fontos feltétele az iris rubeosis kifejlődésének (Imre, 1970), ezért nem meglepőek azok az irodalmi adatok, melyek szerint Fuchs-syndromában gyakran láthatók új erek a csarnokzugban (Frangois, 1946; Franceschetti, 1955; Ward és Hart, 1967; В egg, 1969). Megfigyeléseink a betegség ismert klinikai tüneteivel együtt amellett szobiak, hogy nem gyulladásos, hanem degenerativ eredetű ez a megbetegedés. Ezért helyesebbnek látszik a heterochromiás cyclitis elnevezés helyett a heterochromiás syndroma elnevezést használni ezekre az esetekre. Összefoglalás Két, Fuchs-féle heterochromiás svndromában beteg szem hályogműtéte során a cornea hátsó felszínéről letörölt praecipitatumokból kenetek készültek. Ezekben a kénetekben csak pigment és egyéb amorph szemcsék voltak láthatók, egyetlen sejtet sem lehetett bennük felfedezni. Két esetben a hályogműtét során kimetszett iris-darab került szövettani feldolgozásra. Ezekben az irisdarabkákban nem volt gyulladásos infiltratio, csak elszórtan néhány histiocyta, lymphocyta és plasma-sejt. Ezek az adatok a Fuchs-syndroma ismert klinikai tüneteivel együtt amellett szólnak, hogy a betegség oka nem gyulladásos folyamat, amiért helyesebb a heterochromiás cyclitis elnevezés helyett a heterochromiás syndroma elnevezést használni ezekre az esetekre. A csarnokvíztermelés átlaga 6 Fuchs-syndromás szemen tonographiás vizsgálattal meghatározva 0,75+0,50 mm3/min, a betegek ép szemén 1,74+0,47 mm3/min volt. A különbség kifejezetten szignifikáns (p< 0,001) és bizonyítja a corpus ciliare károsodását. A csökkent csarnokvíztermelés összefüggésbe hozható az ebben a betegségben feltűnően gyakori katarakta és simplex típusú glaukoma keletkezésével, valamint azzal a teóriával, hogy e betegség a nvaki sympathicus károsodásával kapcsolatos. 123
