Szemészet, 1971 (108. évfolyam, 1-4. szám)

1971-06-01 / 2. szám

1. ábra. Emberi retina. Gumiarabikumos lefedés. Kb. 400 X. A Müller-sejtek hosszára

vonatkoztatva negatív előjelű kettöstörést tapasztaltunk.

2. ábra. Emberi retina. Lipoid extractio chlorophorm-methanol 1 :3 keverékében 24 óráig. Gumiarabikumos lefedés. Kb. 400 X. A sejtek hosszára vonatkoztatva pozitív előjelű, az előzőhöz viszonyítva gyengült kettőstörés tapasztalható. Az anisotrop structurák a külső

magvas rétegig követhetők.

tropia csökkenés lipoid extractio után a kötegek közötti területen (2. ábra). A fibrillumok a membrana limitans externa síkjáig követhetők. Az anisotropia csökkenés mellett igen jelentős a kettőstörés előjelének megváltozása. A fibrillumok hosszára vonatkoztatva az előjel pozitív. Az anisotropiát tehát a fibrillumok hossztengelyével párhuzamosan orientált structurák eredményezik.

Nativ vizsgálataink eredményei arra engednek következtetni, hogy a fibrillumok negativ előjelű kettőstörése lipoid oldás előtt a fibrillumokra harántul rendeződött lipoid structuráktól származik, míg a lipoid oldás után jelentkező pozitív előjelű kettőstörést a filamentaris fehérjék rendeződési kettőstörése eredményezi.

Toluidinkék festés, káliumjodid-káliumferricvanid praecipitatio után a nativ vizsgálatoknál tapasztalt structuralis elrendeződést láthatjuk: vertikálisan és árkádszerűen elhelyezkedő fibrillumókát. A vertikális fibrillumok kötegszerű csoportosulása kifejezett negativ előjelű kettöstörést mutat. A kötegek közötti fibrillumok kettőstörésének előjele szintén negativ (3. ábra). Toluidinkék festés esetén káliumjodid-káliumferricyanid praecipitatióval tehát az előjel megváltozása nélkül az anisotropia jelentős — mintegy 3—4 szeres — fokozódását tapasztaltuk. A festetlen készítményekben észlelt negativ kettőstörést a fibrilumokra harántul rendeződött lipoid structurák okozzák. Toluidinkék reactio után a kettőstörés fokozódását a lipoidokkal párhuzamosan orientált, a lipoidok közé intercaláló festék-molekulák eredményezik.

84