Szemészet, 1971 (108. évfolyam, 1-4. szám)

1971-03-01 / 1. szám

Szemészet 108. 45—49. 1971.

A Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. sz. Szemklinikájának (igazgató: Nónay Tibor egyetemi tanár) közleménye

Hámburjánzás az elülső csarnokban

II. Csarnok-cysták

HTJDOMEL JÓZSEF

A megelőző közleményünkben ismertetett lapszerű hámbenövésnél gyakrabban képződik cysta a csarnokba jutott hámból. A kórjóslat és therapia szempontjából különválasztjuk az implantációs iriscystát (továbbiakban IC) a benövéses csarnok-cystától (CSC). Az IC a legritkább változat és egyben a legtöbb kísérletes vizsgálat tárgya volt [2, 6, 10, 17, 22, 24]. Az áthatoló sérülés kapcsán az irisre került izolált hámszigetből képződik. Az irisen izzadmány közvetítésével telepszik meg. Gyakran jut szempilla a csarnokba [3, 9, 19, 23], és ismeretes, hogy hosszú ideig tünetmentes maradhat. Ha később az irisen valami okból izzadmány képződik, a gyökérhám burjánzani kezd [23]. Előfordulhat, hogy a csarnoki idegentest eltávolítása után — hypotonia! — kezdett növekedni az implantált hám [15].

Az IC kerekded, szürkésfehér, átlátszatlan, feszes tömlő; növekedése lassú, néha szakaszos [13]. Többrétegű lap- vagy köbhámból áll a nyomásviszonyoktól függően [26]. A belső rétegek elszarusodnak, elfolyósodnak; a tömlőben idegentest, pilla, cholesterin kristályok [12] lehetnek.

A CSC a gyakoribb forma, inkább extr. lob., mint sérülés után képződik a már ismertetett módon. Lapszerű hámbenövés elülső lenövésekbe ütközve CSC-vá alakulhat. Irissel, csarnokzuggal összenőtt, vékonyfalú, áttetsző, savós bennékű képlet. Gonioszkopiával a kezdeti szakban is könnyen felismerhető. Gyulladást alig okoz, így sokszor nagyra nőtt, mire a beteg a sec. glaukoma miatt orvoshoz fordul. Duke-Elder [4] szerint az irisen növekvő hámból cysta, a szaru hátlapján hámbélés alakul. Maumenee-Shannon [13] a savós cystákat szabad implantáció következményének tartják.

Esetek ismertetése

l.iS. F. 18 é. férfi 1953. IX-ben korneális idegentest miatt szakrendelésen jelentkezett, ahol a bal szemében IC-1 fedeztek fel. Sérülésre nem emlékszik, panasza nincs.

V' corr 5/6? J°bb szem ép. Bal o.: 7/2 VI ó-nál a limbus mellett heg a korneában.

Kp. mély, tiszta csarnok. Irisen alul-belül bors nagyságú, tömött, szürke cysta. Csarnokzug szabad. Tensio normalis (1. ábra). Két hónap múlva a cystát nagyobbnak találjuk, T: os. 28 Hgmm. Műtét: Rámetszéses lándzsaseben át a cystát kibuktatjuk, irissel együtt kimetsszük. Gyöki kolob. képződik. 2 korneoskler. varrat. Zavartalanul gyógyult, látása változatlan. Kontroll 1964. május: változatlan állapot, gyógyult.

2. L. Gy. 36 é. férfi bal szeme 1946-ban sérült, belőle idegentestet távolítottak el, látása csökkent maradt. Klinikánkon 1951. VI.-ban jelentkezik, mert látása a bal

szemen erősen romlik hónapok óta. V: . Jobb szem ép. Bal szem:

1 1 той, unj, Je. loc. j. o. ^

vegyes belövelltség, perf. seb hege nem látható. Csarnokban felül a púp. alsó széléig terjedő, vastagfalú, átlátszatlan cysta. Látható iris ép, alul derengő vvf. T: 18 Hgmm (2. ábra). Műtét. Coag. cystae cam. ant. os. a cysta tartalmát leszívjuk, majd 10°/o-os triclorecetsavval feltöltjük, 40" múlva visszaszívjuk. A cysta összeesett, de néhány nap múlva újra telődött. A műtétet megismételjük, de a oysta újra telődik. Egy év múlva. Extr. lob. c. iridekt. exstirp. et coag. cystae os. A benövés helyét diathermiával égetjük, zavartalanul gyógyult. V: os aph. corr. 5/30. Kontroll 1959-ben: V: os 1/2 той unj. fé. loc. jó. Bal O. szaruhártya borús, mélyebb részek nem láthatók, hypotonia. A szem gyakran gyulladásos.

45