Szemészet, 1971 (108. évfolyam, 1-4. szám)

1971-03-01 / 1. szám

gyökér basisa indifferens hámsejtjeinek — és a daganatnak, valamint a határoló kötőszöveti rostrendszereknek histochemiai sajátosságait.

Az a szerkezeti hasonlóság, melyet a bőrfelszín közelében a bőr és a szőrtüsző között látunk, a szőr gyökere körül lényegesen csökkent, illetve elmosódott. A szőrtüsző hámja az ún. hajhagymában jellegzetes, valójában ez a szőr germinális zónája. A külső és belső gyökér burok átmeneti zónájában helyezkednek el az ún. indifferens matrixsejtek. Ezen a területen találhatók azok a „pluripotens”, itt helyesebben „bipotens” hámsejtek, amelyek differenciálódva vagy a szőrszál, vagy a tüszőtok hámjának alkotásában vesznek részt. A szőrtüsző hámrétegei csaknem a szőrtüsző egész hosszában PÁS pozitívak. A hajhagyma basisa felé közeledve ez a PÁS pozitivitás egyre csökken, míg a hajhagyma basisán ez a reakció elvész. A hasison, az indifferens zónában viszont feltűnik a Hale pozitív reakció, ami a savanyú mucopolysaccharidák felszaporodását jelenti (6. ábra).

7. ábra. A különböző mélységben átmetszett szőrtüszők, körülöttük a kötőszövet eltérő intenzitású kettőstörést mutat. Eomhányi-féle toluidinkék reakció, pH 4,0. 250 X -es

nagyítás. Sz — szőrtüszők

A szőrtüsző hámjával együtt a mélybe nyomuló tüszőtok kötőszövete is átalakul. A fénymikroszkópos és polarizatiós mikroszkópos vizsgálataink a hajhagyma körüli kötőszövet fellazulására, a rostok elvékonyodására utalnak. Ez a laza rosthálózat PÁS pozitivitását elveszti és Hale pozitív lesz. Polarizatiós optikailag toluidinkék festés után negatív kettőstörést mutat. A negatív kettőstörés pH 3,0—3,5-nél jelentkezik, míg a tüszőtok felszínesebb részei, valamint a hámalatti kötőszövet csak pH 4,0—4,5 körül mutatnak negatív kettőstörést. Mindez arra utal, hogy a szőrtüsző hajhagyma basisa gazdagabb savanyú mucopolysaccharidákban, mint a felső része, illetve a hámalatti kötőszövet (7. ábra). A szőrtüsző hámeredetű és kötőszöveti eredetű részei tehát a mélybe nyomulva együtt alakulnak át.

Az anyaszövet és a daganat-szövet határán a sejtes infiltratió viszonylag mérsékelt. Feltűnő azonban a hízósejtek nagy száma. Azok különböző érettségi, telítettségi stádiumai jól megfigyelhetők a tumorfészkek közvetlen szomszédságában.

40