Szemészet, 1971 (108. évfolyam, 1-4. szám)
1971-03-01 / 1. szám
Szemészet 108. 36—44. 1911. Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. sz. Szemklinikájának (igazgató: Radnót Magda egyetemi tanár) közleménye Adatok a basalioma szövettanához és klinikumához PODHOSÍNYI GYÖRGY és ÍIHÍE JÁNOS A basalioma a sfcem környékének leggyakoribb rosszindulatú daganata. A szerzők túlnyomó többsége a műtéti vagy sugárkezelés hatékonyságával elégedett és csak mintegy 10% recidivát tart számon. Kérdéses azonban, hogy valóban ilyen megnyugató-e a helyzet? A nagy beteganyag értékelése is csak akkor ad megbízható választ a therapia helyességéről, ha a kezelés után az ellenőrző vizsgálatok hiánytalanok. Igaz, hogy Domonkos 230 basocelluláris carcinoma kezelése után csak 2% recidivát talált, de betegeinek sorsát csak 27%-ban tudta kielégítően követni! Payne és mtsai egy nagy pathologiai laboratórium 15 éves anyagát nézték át, 273 basaliomát jegyeztek föl. Betegeik 42%-át ellenőrizték 5 éven át, recidiva, szövődmény 30%-ban jelentkezett. 10 éven át csak a betegeik 10%-át tudták követni. Mint írják, nem egy esetben a műtét után 8 — 10 évvel újult ki a daganat a műtéti területen. Gooding és mtsai is 34,8% recidivát találtak. Einaugler és Henkind a kimetszett daganat szövettani vizsgálata során azt figyelte meg, hogy a műtéti metszés az eseteik felében a széli részeken tumorfészket érintett. További nyugtalanító körülmény, hogy a legtöbb szerző az említett részleges ellenőrzés mellett is úgy véli, hogy a daganat mahgnitása nagyon mérsékelt. Albertini tagadja, hogy a basalioma malignus daganat, mert nem metastatizál. Pedig Birge a Mayo Klinikáról még 1939-ben 11%-os mortalitásról számolt be 139 beteg műtéti kezelése után és 22%-ban kényszerült enucleatiót vagy exenteratiót végezni. A vázolt ellentmondásos helyzet miatt érdemesnek látszik néhány szövettani megfigyelésünk közlése, mely a daganat és környezete reakcióját, malignitásának mibenlétét részletezi, bizonyítja a basalioma pilogén eredetét és egyben a műtéti kezelés finomítását is elősegítheti. Anyag és módszer Műtét során eltávolított szövetrészeket praeparáltunk a szokásos szövettani eljárás szerint. Következtetéseinket 21 esetből vontuk le. H. E., thionin, Van- Gieson, Giemsa festéseket készítettünk. PÁS és PAS-Hale reakciót végeztünk. A polarizatiós optikai vizsgálatokhoz az Ebner-féle phenolreakciót alkalmaztuk, valamint toluidinkék festést Romhányi szerint: pH 3,0—6,0 közötti citrátpufferben oldott festékkel, 2%-os káliumferricyanidos praecipitatióval. Eredmények Még a daganat modulo-ulcerativ formáinál is azt figyeltük meg, hogy a tumorfészkek az ép bőr alatt, ép hámfelszín alatt is jelen lehetnek a makroszkóposán megítélt tumor-széltől akár 3—4 mm távolságban is. A bőrfelszín reaktív proliferatióját — hámcsapok benyomulását a coriumból a tumor irányába — ritkán lehetett látni. A szemhéjszél szerkezete részben irányítja a daganat terjedési irányát: a tarsus lelassítja a tumor mélybe terjedését, ugyanakkor a tarsus és a bőr között a növekedés jelentősen előrehalad. Mi is 36
