Szemészet, 1971 (108. évfolyam, 1-4. szám)
1971-08-01 / 3. szám
Szemészet 108. 187—191. 1971. ■Sopron Városi Tanács Kórház Szemosztálya (főorvos: Brand Imre) Vér-sérum vizsgálatok scintillatio niveás betegeknél* BRAND IMRE, WINKLER MÁRIA A scintillatio niveánál (SN) fehér vagy sárgás, kerekded testecskék, korongocskák, golyócskák tapadnak az üvegtesti váz szálaihoz és ezek hálózatában szétszórtan, gyöngyfűzérszerűen helyezkednek el. Benson [1] asteroid hyalitisnek nevezte el. Ruhterford [2] szerint az esetek 3/4 részében idős egyéneknél, főleg férfiaknál csak az egyik szemben található neg. Kémiai vizsgálatok szerint [3, 4, 5, 6, 7] zsírsavak mészsóiból (Ca-szappanok, Ca karbonát, Ca phosphat) állanak. Amíg tehát a SN kémiai substratuma már eléggé tisztázott, a pathogenesise, keletkezési módja és eredete még ismeretlen [Hruby, 8]. Keletkezését mint általános praedisponáló okkal összefüggésbe hozzák az öregkorral és az arteriosclerosissal [9], az üvegtest abnormalis táplálkozási viszonyaival, a vér-plasma elektrolyt-egyensúlvának a zavarával [10], hyaluronsav-hiánnyal [11], avagy az üvegtesti fibrillumok degeneratiójával [12, 13]. Manschot [14] szerint a SN testecskék főleg daganatos szemben fordulnak elő, Pau [15] 4 esete is melanoblastomás szemből származik. Szerinte a SN testecskék úgy tekintendők, mint a pigmentepithel termékei, amelyek morphologiailag és keletkezésüket illetően megfelelnek a lamina vitrea chorioideae „Drusen”jeinek. Mivel az irodalmi adatok szerint a SN-ás betegek 30%-a diabeteses, Lawton Smith [16] ösztönzésére több szemorvos 61 betegnél cukorterheléses vizsgálatot végzett, a reactio 70%-ban volt positiv. Bard [17] szerint is összefüggés van az asteroid hyalitis és a cukorbaj, valamint a hvpercholesterinaemia között. Ezzel szemben Luxenberg és Sime [18] SN-ás betegeknél végzett cukorterheléses és serumlipid vizsgálataik alapján, valamint mivel 200 diabetesesnél csak egy esetben találtak SN-t, tagadják ennek diabetessel való okozati összefüggését. Peyresblanques [19] az üvegtest ,,tejszerű degeneratio”-jánál máj-functio zavart tételez fel, mivel más szerzők szerint is az üvegtest colloidalis egyensúlyának a fenntartásában a májnak van szerepe. A SN-ra vonatkozó közlések száma kevés, a hazai irodalomban tudomásunk szerint nem foglalkoztak vele. Mi 15 betegnél figyeltünk meg SN-t. Ezek közül 11 volt férfi, 4 nő. Koruk 53 és 80 között váltakozott. Csupán egy beteg volt aránylag fiatal: 41 éves. A betegeknek több mint fele 60 éven felül volt. 11 betegnél az elváltozás csak az egyik szemben, míg négynél mindkét szemben megtalálható volt. A betegeknél szemészeti, általános belgyógyászati és laboratóriumi vizsgálatokat végeztünk. Utóbbiak során a vér-serum több olyan alkotóelemének előfordulási arányát vizsgáltuk meg, amelyeket összefüggésbe lehetne hozni az üvegtesti elváltozás keletkezésével. Ezeket az eredményeket a táblázaton tüntettük fel. így a vérképen és vvt. süllyedésen kívül feltüntettük a serum natrium, kalium, calcium, phosphor, magnesium, chlor, fehérje, lipoid, cholesterin, húgysav és maradéknitrogén tartalmát. A táblázatból kitűnik a következő: a normálistól eltérő értéket nem találtunk calciumnál, fehérjénél és nátriumnál. 1 esetben káliumnál, 2 esetben magnéziumnál, maradéknitrogénnél, 3 esetben cholesterinnél és lipoidnál, 6 esetben húgysavnál találtunk magasabb értéket. A serumphosphor értékek minden esetben a normális határon belül voltak. A chlor mennyisége egy esetben alacsonyabb volt a rendesnél. A húgysav magasabb értékeit illetően meg kell jegyeznünk, hogy azok egy részét a ma* A Magyar Szemorvostársaság Nagygyűlésén 1970. október 8-án elhangzott előadás nyomán 187
