Szemészet, 1971 (108. évfolyam, 1-4. szám)

1971-08-01 / 3. szám

Р. П а й о p: Улътраструктуральные исследования стекловидного тела кролика методом замораживания по Муру. Автором исследовалась „касетообразная“ структура коллагена стекловидного тела кроликов электронным микроскопом после глубокого охлаждения по Муру и подтвер­ждались результаты исследований Балажа и сотрудников о структуре скелета стек­ловидного тела. R. Pajor: The ultrastructural examination of rabbit vitreous by Moor’s refrigeration method. With Moor’s deep refrigeration, replica-electronmicroscopic examination of the net-like, “coffered”, collagenous structure of the rabbit’s vitreous the framework structure of Balázs’s and his colleagues’ vitreous model has been confirmed. R. Pajor: Ultrastrukturuntersuchung im Kaninchenglaskörper mit der Moorschen Gefriermethode. Durch Prüfung der vernetzten ,,Kasetten”-Kollagenstruktur des Kaninchenglas­körpers mit der tieffrierenden Moorschen elektronenmikroskopischen Untersuchung wurde die von Balázs und Mitarbeitern gefundene Glaskörpermodell-Gerüststruktur bekräftigt. Szemészet 108. 171—175. 1971. Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. sz. Szemklinikájának (igazgató : Radnót Magda egyetemi tanár) közleménye A pinguecula szerkezetének polarisatiós optikai vizsgálata FEHÉR JÁKOS A pinguecula szerkezetének első leírása Fuchs-tói származik (1891, 1892). Az elváltozást a megvastagodott elastikus rostok felhalmozódása, a conjunc­tiva szövet hyalin-degeneratiója és a hám elváltozásai jellemzik. Ugyancsak ő ismerte fel a pinguecula és a pterygium közötti kapcsolatot. Baló és Banga (1949) pancreasból izolálták az elastaset, mely az elastikus rostok specifikus emésztő enzyme. Cogan, Kuwabara és Howard (1959) az elastase emésztést felhasználták a pinguecula tanulmányozására és miután az elastikus rostfes­tőkkel reagáló rostok nem emésztődtek elastaseval, kétségbe vonták azok elastikus természetét. Foss és Tapasztó (1964) hasonló eredményeket kaptak, és az elváltozást a collagen rostok degenerativ folyamatának tartották. Tarkhan, Abbound és Shalash (1963) a collagen rostok hyalinosisát hangsúlyoz­ták, Berthelon, Ledoux—Corbusier és Danis (1968) viszont a pinguecula képző­dését a senilis elastosisokhoz hasonló folyamatnak tartják és a vitatott rostok véleményük szerint elastikus rostok. Ansari, Rahi és Shukla (1970) ugyaneze­ket pseudoelastikus rostoknak tartják. Hogan és Alvarado (1967) elektronmik­roszkópos vizsgálatai szerint a collagen rostok hvalindegeneratiója, az elastikus rostok degeneratiója, valamint az abnormis fibroblast tevékenység felelős a kialakult morphologiai elváltozásokért. Romhányi (1963) az általa kifejlesztett polarisatiós optikai módszerekkel, az ún. ,,topooptikai reactiók” segítségével felismerte, hogy a collagen rostok interfibrillaris állománya (,,alapállomány’’) meghatározott structurával rendel­kezik, és a mucopolysaccharida makromolekulák szorosan összefüggenek a fibrillumok fehérje láncaival. A topooptikai reactiók alkalmasak a collagen rostok fibrillaris és interfibrillaris állományának tanulmányozására. Lehetősé­get adnak azoknak a változásoknak a követésére, melyek a pinguecula kiala­kulásához vezetnek. 171

Next

/
Thumbnails
Contents