Szemészet, 1971 (108. évfolyam, 1-4. szám)
1971-06-01 / 2. szám
ÜLÉS JEGYZŐKÖNYV A Magyar Szemorvostársaság 1970. május 29-i ülésének jegyzőkönyve 1. Györffy István: Javaslat szemészeti alkalmassági minősítés egyszerűsítésére. Egészében megjelent a Szemészet 1970. évi 4. számában. Hozzászólások : 1. Túri Károly : Györffy István előterjesztése „Javaslat szemészeti alkalmassági minősítés egyszerűsítésére’’-ről, melynek kidolgozásában Grósz István és Mezei Pál is részt vett igen időszerű. Evek óta magam is foglalkozom alkalmassági kérdésekkel és értékelem a körültekintő, gondos munkát. Mielőtt azonban elfogadnám, néhány megjegyzésem lenne: Először : kizárólagosan e követelmények előírása — gyakorlatilag a látóélesség vizsgálata és értékelése — e szemészeti szűrővizsgálatokra igaz, hogy gyors eljárás. A gyorsaság mint fő szempont azonban nem mellőzheti a kizáró okok szerepét teljesen. Egy új alkalmassági orvosi véleményezés megszerkesztésében ez azzal a veszéllyel járhat, hogy még inkább egyenlőségjel kerül a látóélesség és a látóképesség közé. Ebből az egyetlen adatból alaptalanul magabiztosan vállalja a szemorvos magára a felelősséget az egyén és a környezete veszélyeztetésének lehetősége miatt. Másodszor : a félszeműség problémája okoz gondot. Bizonyára igen sokan vannak itt közöttünk, akikben felvetődik az a kérdés, hogy mit, ill. kit nevezünk félszeműnek? Véleményem szerint a 0,1 határ túl szigorú és csak a munkáltató érdekeit védi. Javaslatom a 0,05-ös visus. Ez egyszer számos munkakör betöltésekor azt jelentené, hogy a rátermettség egyéb tényezőinek megléte esetén az amblyopia egyik szemen nem lenne kizáró ok. Különben is, ha a közlekedésben engedélyezzük (nem hivatásos gépjárművezetőkről, beszélek!) miért vagyunk más szakmákban ilyen szigorúak? A 0,05 visus, vagy a 0,1—0,15 egyformán a látás minőségét segíti. A mindennapi életben a teljesítőképesség szempontjából nincs különbség és valószínűleg a veszélyeztetettség szempontjából sem. Eldöntése elvi kérdés. A tompalátók egyéni jövője szempontjából perdöntő lehet. Csak megjegyzem, nem kell annyi kertész, ahány amblyop van, ami pedig a képzőművészeti főiskolák felvételi alkalmasságot jelenti, a látóélesség igen fontos, de a rátermettség legalább annyit kell hogy jelentsen. Harmadszor felvetem a szakmunkásnak jelentkező fiatalok véleményezésekor az „egyéni” elbírálás lehetőségét. Intézeti igazolás vagy a szűrővizsgálati adatok alapján az Intézet felülvizsgáló szerve végezné. Elképzelhetőnek tartom, hogy ehhez a szervhez sérelem esetén a vizsgáló közvetlenül is fordulhatna. 2. Németh Lajos : A szemészeti alkalmassági vizsgálatok ésszerű enyhítése és egyszerűsítése időszerű. A MÁV. néhány éve már ilyen értelemben kezdeményező lépést tett. A vasútalkalmassági feltételek enyhítése mellett, azonban ez vonatkoztatható a közúti, valamint a pályaválasztás előtti alkalmassági vizsgálatok viszonylatában is. A szemészeti vizsgálatok nyújtotta precíz adatokat nem szabad felnagyítani és túlértékelt formában felhasználni engedni, ugyanakkor, amikor fontos idegrendszeri tényezők szemlátomást háttérbe szorulnak. Mérsékelt látószervi defectusok jó psychofunctionalis teljesítőképesség és hibátlan charaeterstructura mellett kiegyenlítődhetnek. Az idegrendszer hibái jó látószerv ellenére balesetokozásra vezethetnek. Hangsúlyozza az idegrendszer fontosságát. Zárszó Örömmel állapítja meg, hogy minősítési metódusa általános tetszést aratott. Túri dr.-nak válaszul azt mondja, hogy a féloldali amblyopiának illetve félszeműségnek az A/2 kategóriába való engedélyezését azért nem látja célszerűnek, mert az ilyen többnyire huzamosabb tanulmányi idő árán magasabb szakmai képesítést szereznek, s gondoskodni kell arról, hogy ezek az egyének foglalkozásukat akkor is folytatni tudják, ha valamelyik szemük látása sérülés vagy betegség következtében netán elveszne. 2. Weinstein Pál: Külföldi beszámoló (Észak-Közép-Délamerika) Kézirat nem érkezett.
