Szemészet, 1971 (108. évfolyam, 1-4. szám)

1971-06-01 / 2. szám

hypo- vagy aplasiája, cyclops, cheiloschisis, cheilognatopalatoschisis, idiotia. A másik: groteszk arckifejezés, idiotia, süketség, anophthalmia vagy mikro­­phthalmia, a koponyacsont agenesiája, coloboma iridis, cataracta, dysplasia retinae, atrophia n. optici, horizontális nystagmus cheiloschisissel, cheilogna­­topalatoschisissel, polydactyliával, különféle typusú cardiopathiával, kamrai septum-defectussal, patkóvesével, cryptorchismussal, uterus bicornissal. — Lejeune és mtsai fedezték fel, hogy a .Dowm-betegség (ferde állású szemek, kan­csalság, mongoloid jellegű arc, csökkent növekedés, nyitott száj, szuszogó lég­zés, idiotia, rekedt hang, nagy has, hypogenitalismus stb.) a G csoport 21. chro­mosoma trisomiáján alapszik. Az E csoport 16. chromosoma trisomiáját pedig Edwards és mtsai írták le. 2. A sexualis chromosomákban sokkal kevesebb életfontos gén foglal helyet, így az ivari chromosomák számának megváltozása az élettel összeegyeztet­hető, nem jár a phaenotypus nagyfokú megváltozásával. A pouplatióban rela­tíve gyakran előfordul. 3. A sexualis chromosomákról szerzett ismereteinket gyarapította sex-chro­­matin-test kimutatása. A sex-chromatin-rendellenesség a fiú újszülöttek 0,2%­­ban, a leány újszülöttek 0,08%-ban mutatható ki (Mac Lean és mtsai, Boda és mtsai). Lejeune és mtsai 1959-ben felfedezték, hogy a leggyakrabban előforduló üowm-betegségben szenvedők chromosomaszáma 47. Ford és mtsai kimutatták, hogy Turner-&yndromában (gonadalis dysgenesis) a chromosomák száma 45. A sexualis chromosoma állományában létrejövő zavarok általában gonaddys­­genesist, gonadagenesiát, intersexualitást okoznak, és a következőképpen jö­hetnek létre: 1. Reductiós sejtosztódáskor a petében elmarad az ivari chromosomapár tagjainak szétválása (non-disjunctio az ovogenesisben). Rendellenes petesejt összetalálkozása normáhs spermiummal a következő lehetőségeket teremti: a) XX+X=XXX. A számfeletti X-chromosoma-anomaliák a sterilitástól a menstruatiós rendellenességig általában enyhe klinikai eltérést okoznak. b) XX + Y=XXY. Klinefelter-syndroma, chromosomaszám: 47. Tízszer olyan gyakori, mint a Twreer-syndroma (Mauer). c) 0+X=XO Turner-syndroma d) 0 + Y=OY Az ilyen zygota életképtelen. 2. Az ivari chromosomapár tagjainak a spermatogenesisben történő non­­disjunctiója következtében kétfajta rendellenes gameta jön létre. Az egyik gameta az XY-t tartalmazza, a másik egyiket sem. Normális petesejttel egye­sülve a következő eshetőségek jöhetnek létre: a) XY + X=XXY Klinefelter-syndroma. b) 0 + Х=ХО Turner-syndroma. 3. Az ivari chromosomapár tagjai szétválásának az elmaradása nemcsak az ivarsejtek érése során következhet be, hanem a zygotában is. — Néha az embrio­nális fejlődés idején néhány sejtből hibás osztódás miatt egyes chromosomák eltűnnek. Ez különféle mosaicismusok kialakulásához vezet, amikor is a szer­vezet sejtjeiben kettő vagy több chromosoma-garnitura mutatható ki. Klinefelter, Reifenstein és Albright (gynaecomastia-aspermatogenesis-synd­­roma) 1942-ben írták le a róluk elnevezett syndromát. Tünetei: gynaecomas­­tia, azoospermia vagy oligospermia, a Leidig-sejtek fejlődési zavara s ennek következtében kialakuló here-atrophia, vizeletben a fokozott gonadotropin és 17 ketosteroid kiválasztás. Ezenkívül a testarányok eltolódása a csípő és az alsó végtagok javára, feminin szőrzet, mikroorchia. E syndromában Jacobs és Strong 1959-ben mutatták ki a sexualis chromoso­mák számfelettiségét. A biopsiás anyag a herecsatornácskák hyalinisatióját 130

Next

/
Thumbnails
Contents