Szemészet, 1971 (108. évfolyam, 1-4. szám)

1971-06-01 / 2. szám

tartott. Zárójelentése szerint kórisméje: Keratitis dendritica о. s. 5/25-öa látásélességgel. Klinikai kezelése alatt scopolamin, chloramphenicol, és kerecid szemcseppeket, Stoxil szemkenőcsöt, Вvitamin inj.-kat kapott. A klinikáról való távozása után állapota átmenetileg javult, majd panaszai ismét fokozódtak és ezért táppénzes állományba vettük és scopolamin és Kerecid szemcseppeket alkalmaztunk, miközben 18 ampulla 300 gammás B12-inj.-t is kapott. Állapota nem javult, cornealis folyamata változatlanul festődött. Október 13-án lakása közelében egy kóbor kutya megharapta bal lábát. Körzeti orvosa még aznap beoltotta lyssa ellen, majd ezt követően okt. 14-én és okt. 15-én kapott lyssa elleni profilaktikus védőoltást. Okt. 17-én a szaruhártya egy tűhegynyi területétől eltekintve behámosodott, az eddigi kínzó fájdalmak lényegesen csökkentek. Ettől kezdve semminemű kezelést nem kapott. Okt. 18-án a cornea már mindenütt ép, nem festődött, okt. 20-án visusa: 5/10-re javult s a lezajlott folyamatra csak a corneában látható finom felszínes hegek utaltak. Az azóta eltelt idő alatt végzett többszöri kontroll vizsgálatok a teljes gyógyulást igazolták.

Harmadik esetünk egy hatvanéves férfi volt. 1969. nov. 9-én jelentkezett vizsgálatra szemfájdalma és szemgyulladása miatt. Látásélessége jobb szemén: 5/40, bal szemén 5/12. Szemnyomás normális. Jobboldalt duzzadt oedemás szemhéjak, vérbő chemoticus conjunctiva, duzzadt folliculusok. A corneában számos, csoportosan elhelyezkedő tűhegynyi beszúrődések epitheliálisan és subepitheliálisan. A beszúrődések feletti hám hiányos, egyenetlen, fluoresceinnel jól festődött. A beteg erős könnyezés, égő érzés és a praeauricularis mirigyek érzékenysége miatt panaszkodott. Kórisménk: keratoconjunctivitis epidemica о. d. Kezelésként chloramphenicol cseppet óránként, éjjelre Tetrán kenőcsöt rendeltünk. November 12-én állapota változatlan, a corneában számos festődő pontszerű beszűrődés, szemhéji oedéma, a conjunctiva elváltozása és a praeauriculáris mirigy fájdalma változatlanul fennállt. November 14-én azzal jelentkezett, hogy szomszédjuk kutyája megsértette jobb kézfejét, és ezért kezelő orvosa a történtek után lyssa elleni oltást adott. November 15-én majd 17-én kapta meg a második, illetve a harmadik védőoltást.

Annak ellenére, hogy már az első lyssa elleni oltás után az eddigi lokális kezelést beszüntettük, a harmadik oltás utáni napon a szemhéji oedéma csaknem teljesen megszűnt, a conjunctiva vérbősége és chemosisa nagymértékben csökkent, az előzőkben nagymértékben és számban festődő cornealis infiltratumok közül már csak két centrális elhelyezkedésű foltocska vált festésre láthatóvá. November 18-án a szemhéji oedema és conjunctivalis chemosis és vérbőség is teljesen megszűnt, corneájának hámja mindenütt ép volt és nem festődött. November 19-én látásélessége is 5/9-re feljavult. Betegünk azóta is tünet- és panaszmentes.

Az ismertetett három gyógyult betegünkön tett megfigyeléseink ösztönöztek arra, hogy a lyssa elleni oltóanyag szerepét, antiviralis hatásmechanizmusát megpróbáljuk eseteinkre vonatkoztatottan tisztázni. A víruskutatók törekvései Farkas (1968) szerint is általánosságban arra irányulnak, hogy olyan antivirális chemotherapiás hatóanyagot állítsanak elő, amely alacsony toxicitás mellett a vírusreprodukciót eredményesen akadályozza. Az idevonatkozó kísérletek eredményeként megismert hatóanyagok a vírus ciklust különböző fázisaiban akadályozhatják. így pl. az A-2 influenzia vírus szaporodási ciklusának penetratiós szakaszára az 1-adamantanamin hat gátlólag. A vírus szaporodáshoz szükséges nucleinsav és fehérjék szintézisét gátló anyagok közül megemlítjük a guanidint és a hydroxybenzylbenzimidazol-t, továbbá a szemészek körében is jól ismert DNS synthesis zavarát okozó IDU-t, az 5-jód-2’-desoxy-uridint-t. A thymidinhez hasonlóan beépül úgy a sejt, mint a vírus DNS-be, és megáll a DNS vírusok reproductiója. Az 5-jód-2’-desoxy-uridin előnyös szemészeti alkalmazásának reményéhez Kaufman, Martola, Dohlman (1962) szerint az adta az alapot, hogy úgy a herpes simplex vírus, mint a vaccinia vírus, a herpes zoster vírusa és az adeno vírusok is DNS vírusok. A kezdeti igen előnyös eredményeket ismertető publikációk után, utóbb több olyan közlés is ismeretessé vált, mint Dudgeon, Bhargava, Ross (1969) megállapításai, miszerint az IDU is sok esetben eredménytelennek bizonyult, talán azért is, mert a vírus rezisztenssé válhat vele szemben.

A reprodukciós ciklus késői szakaszát gátló anyagok közül legismertebb thiosemicarbason származék a methisazon, de mivel vízben oldhatatlan, szemfolyamatoknál lokálisan nem alkalmazható.

112