Szemészet, 1970 (107. évfolyam, 1-4. szám)
1970-12-01 / 4. szám
Korchmáros I.: Vajon a glycerin hatásmechanizmusa nem azon alapszik-e, hogy a vér pH-t lúgos irányban tolja el, mikor is pl. diabetesnél a szabad zsírsavak szintje csökken és akkor a cukor eljutván a sejtekhez oxidálódni tud. Vajda P.: Cataracta-műtét előtt per os adott glycerin hatására az üvegtest 3—4 óra múlva retrahálódik. Orbán T.: A glycerin és atromid egyaránt csökkenti a NEFA-t. Az atromid hatásmechanizmusát nem ismerjük, de úgy tapasztaltuk, hogy a krónikus glaucomában, abszolút glaucomában is hat, de nem tudjuk hogyan és miért. A biokémiai szinten várható valami megoldás és így a glaucoma biokémiájával kapcsolatban esetleg egy új út fog ily módon nyílni. Zárszó: Hanisch, J.: Az acut glaucomában mint neurovascularis krízisben a legerőteljesebb a glyeerin-hatás. Itt tapasztaltuk a legjobb atromid hatást is. — A pH-értékek változását nem vizsgáltuk. — Nem valószínű, hogy a cataracta-műtét előtt adott glycerin 3—4 óra múlva egymagában hatna ilyen jól; nyilvánvaló, hogy a 20 perccel az operáció előtt adott retrobulbaris injekció is csökkenti a szemfeszülést. Tapasztalataink szerint a glycerin beadása után 3—4 órával az intraocularis nyomás egészségeseken is, de legfőként glaucomás esetekben emelkedni szokott. Födő V. és Hanisch J.: GLYCERIN ALKALMAZÁSA KÜLÖNBÖZŐ OEDEMÁ*VAL JARÓ SZEMÉSZETI KÓRKÉPEKBEN. (Egész terjedelmében megjelenik a SZEMÉSZET-ben.) KÖNYVISMERTETÉS Seitz, R.: Klinik und Pathologie der Netzhautgefässe. F. Enke Verlag Stuttgart, 1968. 459 old., 463 ábra. DM. 114. 1962-ben szerzőnk tollából már megjelent egy „Die Netzhautgefässe” című 150 oldalas tanulmány, amely saját vizsgálatai és az addigi irodalmi források alapján főképpen a retinális erek kereszteződósi tüneteivel, a hypertoniás és sclerocticus érjelenségekkel a vénás elzáródásokkal s különös részletességgel a Kimmelstiel—Wilson-t. diabeteses nephrosclerosissal foglalkozott. Értéket és jelentőséget kölcsönzött már ennek a kisebb terjedelmű munkának is az a körülmény, hogy a szemfenéki, ill. szemtükri elváltozásokat párhuzamosan histologiai készítményekkel szerkezetileg tette szemléletessé. Jelen munka az első kísérletnél háromszor nagyobb terjedelmű és a szemfenéki érjelenségek ismertetésének teljességére törekedve vezeti végig az olvasót a szemészeti pathologia eme fontos fejezetén. A könyv főereje most is a szemtükri képnek a szerkezeti képpel való összevetése, az egydimenziós ophthalmoscopos lelet modellszerű ábrázolása. A könyv a szemfenéki erek épélettani viszonyainak leírása után a kereszteződési tünetek igen alapos elemzésével folytatódik (a ritkább „fordított” kereszteződést e sorok írójának megfigyeléseiből kiindulva ismerteti, de a „paradox” kereszteződésről még nincsenek adatai), majd behatóan tárgyalja azokat az érelváltozásokat (perivascularis jelenségek, érfal-megvastagodások, sclerotizálás, lumendifferenciák, réz- és ezüstdrótartériák, reflextünetek stb.), amelyek az egyes szemfenéki megbetegedések velejárói, nemegyszer jellemzői. Az általános rész után szerzőnk tárgyalja és illusztrálja a szemtükrileg és histologiailag megváltozott árviszonyokat az arteriosclerosis, hypo- és hypertonia, artériás és vénás elzáródás, eclampsia, haemorrhagiás diathesis, vérképzőszervi megbetegedések, hypogranulomatosis, diabetes, endangiitis oblit., periarteriitis, periphlebitis retinae, traumás retinopathiák, angiomatosisok, arteriovenosus aneurysmák és mindazon szemfenéki folyamatok kapcsán, amelyek alaki- vagy szerkezeti érelváltozásokkal szövődményesek. Eltekintve szerző egyéni felfogásától, mely a korai kereszteződési tünetek kórtani jelentőségét problematikusnak tartja (s amit referens a könyvben mellőzött juvenilis hypertonia tanulmányozása s a fiatal hypertoniások százainak és százainak átvizsgálása után nem tud osztani), könyvének minden oldala élvezetes olvasmány, minden ábrája, modellje, táblázata tanulságul szolgál s gyarapíthatja azoknak a szemorvosoknak ismereteit is, akik a szemfenéki árviszonyokkal rendszeresen foglalkoznak. A mintaszerű kiállítású, remekül typografált, adat- és gondolatgazdag könyv megérdemli, hogy szemorvosaink alaposan tanulmányozzák. Biró Imre 320
