Szemészet, 1970 (107. évfolyam, 1-4. szám)
1970-12-01 / 4. szám
Bal kar teljesen paretikus, a jobb karját gyengülten könyökben, vállbán tudja mozgatni; Sorvadtak a mellizmok, scapularis izmok. Az alsóvégtagok spastikusak, járása ataxiás. Felsővégtagon csak b. o.-on van renyhe biceps reflex. Alsó végtagokon fokozott reflexek. A válltól lefelé mindkét kar anaesthesiás. Kisebb fokú fájdalomérzés csökkenés a nyakon is van. Tapintásérzés megtartott, lábon érzészavart nem jelez, (vizsgálta: Leel-össy Lóránt adj.) Dg.: Syringomyelia cervicothoracalis Morvan-féle forma. RR.: 195/120 Hgmm. EKG: Sinustachycardia. Ép ingervezetés. Norm. vez. idők. R vector nem deviál. Min. kamrai repol. zavar. Labor-eredmények lényeges eltérés nélkül. Előkészítés után: extr. lob. c. iridect., c. biosut., corneoscler. triplice c. plast. conj. o. d. műtét történt. +11,0 D spli. +3,0 D cyl. ax. 180°= 0,8. Megbeszélés Esetünknek megfelelő irodalmi adatot nem találtunk, de kapcsolatos összefüggések fellelhetők. Isakowitz és Roger a Fuchs-féle classikus triast (heterochromia, cyclitis, cataracta) sympathicuslaesio következményeként észlelte syringomyeliában is. A heterochromia és Sympathikus beidegzés viszonya kísérletesen is bizonyított. A cataracta és cyclitis genesise (gyulladásos v. degeneratív) vitatott [2, 5, 7’ 14JMegfigyelésünk a Marchesani által is elfogadott nézetet látszik alátámasztani, mely szerint a cerv. Sympathikus küülönböző functiójú rostjai elhatárolt kötegekben futnak. Ezért találkozhatunk bizonyos pathologiás folyamatoknál Horner-syndromával, vagy a Fuchs-syndr. cardinalis tüneteivel izoláltan is. Jogos feltételeznünk, hogy esetünkben a Sympathikus idegekkel bőven ellátott corpus ciliare [15] neurotroph dysharmoniája vezetett gyorsan kialakuló kétoldali szürkehályoghoz a syringomyelia progressiójával együtt. Összefoglalás Szerzők syringomyelia progressiójakor kétoldali szürkehályog kifejlődését észlelték. IRODALOM. 1. Biró, I.: Szemészet. 102, 197,(1965). — 2. Francois, J.: Fortschr. d. Augenhk. V. Karger, Basel New York 1956. 221—225. — 3. Horányi, B.: Neurológia. Medicina Budapest, 1962. 320. — 4. Isakowitz: Kl. МЫ. Augenhk. 89, 841, (1932). — 5. Kimura, S., M. Hogan and P. Thygeson: Arch. Ophth. 54, 179, (1955). — 6. Luzsa,Oy.: Orv. Hetil. 107, 1556, (1966). — 7. Marchesani, O.: Graefes Arch. Ophth. 148, 191—197, (1948). — 8. Retif, J.: Acta Neurol. Belg. 64/8, 832, (1964). — 9. Roger H.: Zbl. ges Ophthalm. 44, 310, (1940). — 10. Sanders, M. D.: Brit. J. Ophthal. 50, 551, (1966). — 11. Schlesinger, H.: Die Syringomyelie. Leipzig—Wien. 1902. — 12. Valerio, Castan: cit. Passow, A.: Klin. Mbl. Augenhk. 130, 433, (1957). — 13. Valu, L.: Szemészet 103, 65, (1966). — 14. Velhagen, K.: Der Augenarzt. VEB. Georg. Thieme Leipzig 1963. Bd. V. 446. — 15. Verzin, A. A., V. A. Hlisztov: Oftal. Zs. 20, 310, (1965). И. Хатвани, Л. Молнар: Двухсторонняя катаракта, как один из глазных симптомов сирингомиэлии Авторами наблюдалось развитие двухсторонней катаракты при прогрессировании сирингомиэлии. I. Hatvani, L. Molnár: Bilateral cataract as one of the syringo-myeliatic eye anomalies The authors found bilateral cataract developing with the progress of syringomyelia. I. Hatvani und L. Molnár: Zweiseitige Katarakta als eine der syringomyelischen Augenveränderungen Im Laufe der Progression der Syringomyelie wurde die Entwicklung zweiseitiger Katarakta beobachtet. 308 T
