Szemészet, 1970 (107. évfolyam, 1-4. szám)
1970-12-01 / 4. szám
csoportban 37%-ban, a 3. csoportban 27%-ban sikerült elérni. A compenzált csoportból 4 betegnél kellett helyi, Ш. általános panaszok miatt az Eppy cseppentést abbahagyni. Ezek a panaszok jelentős pupillatágulat, fejfájás, kifejezett általános sympathicotoniás reactio voltak. Azoknál a betegeknél, akik előzetes mioticum-cseppentés nélkül kapták az Eppy cseppet, cseppentés után általában 15 perccel a pupilla átmérője 1—2 mm-el növekedett. Ezenkívül a kötőhártyaerek 1—2 órára jelentősen beszűkültek, a betegek egyrészénél múló periorbitalis, húzó jellegű fejfájás jelentkezett. A szemfenéken érszűkületet, macularis oedemát egy esetben sem észleltünk. A phakosclerotikus szemeken a látásélesség, látótér kimutathatóan nem javult, de a betegek az Eppy cseppentés utáni 1—2 órás látásjavulásról számoltak be. Néhány esetben iridectomia antiglaucomatosa után a postoperativ szakban, tágítás céljából, a hátsó synechiák keletkezésének megakadályozására a betegek Eppv-t kaptak. Megbeszélés Vaughan és mtsai (1961) számoltak be először a 7,4 pH-jú, stabilizált 1-adrenalin-borát oldat jó hatásáról nyílt zugú glaucománál. 105 beteg kapott naponta egyszer, ill. kétszer stabilizált adrenalin cseppet, ezek 60%-ánál csökkent a szemnyomás és a betegek kellemesnek találták az új csepp használatát. A többi esetben vagy a szemnyomásra gyakorolt hatás nem volt kielégítő, vagy a beteg az új cseppet nem találta jobbnak az előzőkben használtaknál, ill. mellékhatás lépett fel. Ez utóbbit 9 esetben észlelték. — Ennek a stabilizált adrenalin cseppnek lett a védett neve az Eppy. Az Eppy hatása a szemnyomásra Stein (1966) és Makabe (1969) egészséges szemeken is vizsgálta az Eppy szemnyomáscsökkentő hatását. Stein három adrenalin készítmény hatását — a Links-Glaucosan-ét, Epitrate-ét és Eppy-ét hasonlította össze. Az egészséges szemeknél a három adrenalin készítmény hatása alig különbözött egymástól, rendre a szemnyomáscsökkenés 21,9%, 22,2% és 23,9% volt. Makabe úgy találta, hogy glaucomás szemeknél a szemnyomáscsökkenés mértéke nagyobb volt, mint egészséges szemeknél. Spiers (1963), Galin és mtsai (1966), Miller és Paterson (1966), Stein (1966), Duzanec és Leydhecker (1967), Brikman és mtsai (1968), Barkoff (1969), Makabe (1969) glaucomás szemeken vizsgálták az Eppy szemcsepp szemnyomást csökkentő hatását. Bár a vizsgálati módszer, a választott beteganyag az egyes szerzőknél különböző volt és így az elért eredmény sem hasonlítható minden további nélkül össze (ambulans — osztályos kipróbálás, mioticummal, főleg pilocarpinnal való kombináció, ill. mioticum nélküli adagolás, Schiötz-tonométerrel, ill. applanatiós tonométerrel való szemnyomásmérés stb). Annyi látszik az eredményekből, hogy az Eppy-j-mioticum kombináció azoknál a szemeknél volt a leghatásosabb, ahol a Grant-f. tonographiával megállapított elfolyási koefficiens nem volt túl rossz. Az egyszeri Eppy cseppentés szemnyomást csökkentő hatása Spiers (1963) vizsgálatai szerint 24—48 óra hosszat tartott; egy 10 napon át ellenőrzött betegnél, az Eppy 96 órán át tartó szemnyomáscsökkenést okozott. Saját tapasztalataink szerint az Eppy csepp mind az előzőleg kezeletlen, mind a már mioticummal kezelt esetekben a szemnyomást kb. azonos mértékben csökkentette. Mi is megfigyelhettük azt a több szerző által leírt jelenséget, hogy magasabb kiinduló szemnyomásérték esetében a csökkentő hatás nagyobb 270
