Szemészet, 1970 (107. évfolyam, 1-4. szám)
1970-12-01 / 4. szám
Szemészet 107. 241—247. 1970. A Budapesti Orvostudományi Egyetem I. Szemklinikája (igazgató : Radnót Magda egyetemi tanár) Elektronmikroszkópos vizsgálatok kísérletesen előidézett cornea-ereződésben RADNÓT MAGDA, JOBBÁGYI PÉTER és LOVAS BÉLA A cornea-ereződés kísérletesen sokféle módon és könnyen előidézhető. A legr több esetben az ereződést előidéző fizikai vagy kémiai ágenst a corneán magán alkalmazzák. Az ilyen modellkísérletek csak fenntartással értékesíthetők klinikai megfigyelések magyarázatára. Cornea-ereződés előidézhető a bulbus elülső felében előidézett keringészavar útján is. Az elülső ciliaris erek sérülése az ún. string-syndromához (anterior segment ischaemia) vezethet (Radnót és Jobbágyi). Ez a modell megfelel több olyan kórkép magyarázatául, amelyeknek a tanulmányozása annál inkább indokolt, mert ma már a súlyosabb következmények elhárítására therapiás lehetőségeink is vannak. Ide tartoznak a súlyos és kiterjedt műtétek után bekövetkező keringési zavarok, necrosisok, ismételt ablatio műtétek, glaukoma-ellenes műtétek utáni állapotok, amelyek rosszindulatú esetekben therapia nélkül steril uveitis képében atrophia bidbihoz vezethetnek (Crock). Anyag és módszer Vizsgálatainkat pigmentált nyulakon végeztük, amelyeken a ciliaris erek megsértése után corneaoedema, majd ereződés lépett fel. A jelen vizsgálat tárgyát képező erezett cornea három helyén vizsgáltuk az ereződést: a limbus két különböző helyén és egy területet közel a centrumhoz. A kivett anyagot glutaraldehydben fixálva, Eponba ágyazva részben LKB, részben Reichert mikrotomon metszve Hitachi HU-10 elektronmikroszkópon fényképeztük. M égjigy elése ink A limbus tájáról származó metszetekben feltűnő a substantia propria oedemája (1. ábra). Láthatjuk a limbus tájának jellegzetes collagen-rostjait, illetőleg azoknak a maradványait egy széteső keratocyta két oldalán. Az oedemás alapállományban szabadon két vörösvérsejt részlete is megfigyelhető. Az oedemás limbus-tájon a széteső keratocyták mellett olyan sejtek is vannak, amelyeknek a szerkezete élénk sejttevékenységre utal. A 2. ábrán látható sejtben igen feltűnőek a durva felszínű endoplasmás reticulum cvsterna-szerű tágulatai. A kettős maghártya külső lemezén ribosomák sorakoznak, amelyek egyébként a plasmában is szép számmal vannak. A Golgi-complexumon kívül néhány mitochondrium és kettős membránnal körülvett egyenetlen elektrodens anyagot tartalmazó képlet is megfigyelhető. A sejtfelszínről boholyszerű nyúlványok követhetők a környezetbe, ahol az oedemás amorph alapállományban collagen rostok maradványai vannak. A 3. ábrán a tág ergastoplas-X Г I!. rz. EieMmr 16 Szemészet 241